Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

bérek közismertek voltak- A ritka, vagy különleges pénzügyi műveletekről sokkal gyakrabban készítettek írásos feljegyzéseket. Ebből adódik, hogy az egész XVII. századból a napszámbérre vonatkozóan csak szórvány szerűen találunk adatokat. Tekintettel arra, hogy a fellelhető néhány eset ahány, annyi féle munkára vonatkozik, statisztikai megjelenítésre nem gondolhatunk, ezért kronológiai sorrendben idézzük ezeket. A legelső feljegyzés 1602-ből maradt ránk: „7 mettző 70 den., egynek 10 den."

58 1681 : ,,Az oskola sárját aki nyomta, attunk neki ötödfél forintot ötödfél hétre." Ez 15 dénáros napszámot jelentett. 1682: ,,Holta uram 50 napi munkájától számot vetvén, fizettünk huszonhét garast." A garas 36 dénáros értékét alapul véve ez napi 18,72 dénárnak felel meg.

59 „Ács Gyurkának számot vetvén az 9 heti kocsisságrul, fizetett bíró uram 37 garast. Szűrt vett neki 7 garason."

60 Összesen 54 munkanappal számolva napi bére 29,3 dénár volt. A következő évben ismét találkozunk nevével. „Ács Gyurkát, Gyarmati Jánost kocsisokká hat-hat garasban egy hét, megfogadván." Ekkor napi bérük 36 dénár lett. „Öt heti munkáért ötöd fél forintot" (15 dénáros napszám). Két napra egy munkásnak adtam két garast."

61 1683: „Az kik Vecsei uram mellett forgolódtak, Varga Jánosnak attunk két napra két garast."

63 „Az mely legények az sindelyt fel vonták az templom padlására, adtunk nekik 8 napra 4 garast. Másikaknak adtunk 16 napra 8 garast. Harmadiknak attunk 10 napra 5 garast." „Az mely legény az toroni sindelyót fel vonta, attunk neki 6 garast öt hétre." „Szüretkor fogattam legényeket must hordani, egy egy napra timont: 1. Gergelynek attunk 4 napra két garast. 2. Bir Albertnak attunk 2 napra egy garast. 3. Kis Mihóknak két napra egy garast, Jancsinak attunk négy napra két garast." Ezen naptári évtől Kecskeméten is néhány éven át az ún. öreg garas, ami egyszerűen garasként is emlegetnek, értéke 40 dénár volt. Mivel esetünkben nem jelzik, hogy öreg garassal fizettek-e, a napszámbér 58 Református Egyház Levéltára, kivonat a városi jegyzőkönyvből 1599—1648. Hornyik is idézi ezt az esetet ő 1681-re datálja, (II. 116.) és az az évi számviteli könyvre utal. 59 XII. 9. A kecskeméti Római-katolikus Egyházközség iratai, gondnoki naplók (később: Rk gn) 1681. 60 Sz. k. 1682. 17. 61 Sz. k. 1683. 32. Ebben az esetben figyelembe kell vennünk, hogy a városon kívüli munka lehetett, ahol a családtól való távollét a költségeket megnövelte, sőt a veszély is a városon kívül lényegesen nagyobb lehetett. 62 G. n. 1683. Illetve: Rk gn 1682. Varga János nevű kőműves a gondnok feljegyzéseiben több alkalommal feltűnik. Valószínűleg ez esetben is róla van szó.