Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben
lenmag juttatását garantálja. A megnövekedett gabonanemüvel szemben viszont nem biztosítja a „verő ártányt". 36 Az 1687-ből fennmaradt szerződés az alábbiakat tartalmazza: 1. 100 forint, 2. 5 fertály buza, 3. 1 sertés, 4. 100 font hus, 5. 25 font faggyú, 6. 1 font bors, 7. 1 flo saphrany, 8. 1 só, 9. 50 fő káposzta (a városházától). 37 Lényegesen bővebb feljegyzéseink vannak a város jegyzőinek konvenciójáról. A legelső 1600-ból, amikor Halasi János főjegyző díjazását az alábbi módon rögzítették: „Engömet fogadott meg ü kegyelmek városul: kész pénz fr. 25, 1 ruha, 6 f(ertály) buza, saru, cipellős", míg az aljegyző az alábbiakat kapta: „Mathé Deák uramnak adnak kész pénz fr. 16, lábabeli saru, cipellős". 38 A hódoltság utolsó negyedszázadának csaknem minden évéből maradt fenn feljegyzés a nótárius díjazásáról. Mivel itt számottevő változás tapasztalható különösen a naturáliák területén, érdemes három, a fejlődést leginkább érzékeltető számvetést közölnünk. 1662. „Georgius Pontani conductus est ad notáriam in fl. 20. Pro vestitu tall(ér) 10, egy végh gyolcs, egy végh török vászon, buza fertály 5, solvimus, july 3. Attunk neki tall. 10 b(or) h(asznából), item tall. 2 b. h., item tall. 10 b. h., item tall. 3 karmasin arra, contentus est totaliter." 39 1671. „Gábor deáknak esztendőre számszerint való fizetése tall. 30., egy végh aba, egy török vászony, három szekér fa, egy vég felföldi gyolcs tall. 3, nyolc fertal buza, nadragh 3 talléros, egy teveszőr eöue, marhatartása az városén, egy kő sója. Solutio: attam tall. 20, item Fl. 4, d(énár) 40, fügét, malosa szőlőt és bulja vásznat . . . tall. 1, item attam tall. 9, török vászonra tall. 1, felföldi gyolcsra tall. 3, nadrágra tall. 3, az eouért tall. 1 г / 2 , egy sójáért tall. У 2 , Totum." 1683. „Az szolgák béri. János deák conventioja kész pénz tall. 15, ruhájára tall. 6, nadrághval és egyéb sinor ezközbeli szerszámja tall. 3, egy végh gyolcs, egy végh török vászon, egy vég aba, egy talléros sinor öv, 50 fő kapiszta, 1 kő só, 1 artany, 2 gömölye, 2 sajt, buza 5 fertály, 2 szekér fa, solutio adó szedő ur(am adott) egy paplanra gar(as) 16, béllésre gar. 5, 36 HORNYIK: i. m. II. 74—75. 37 RE g. n. 1687. 38 HORNYIK: i. m. II. 75. 39 A konvenciókat a jelzett évek adói íjstromaiban találhatjuk. Tekintettel arra, hogy a város adminisztrációja ezekben az években még különösebben nem differenciálódott, ismételten tapasztalhatjuk azt, hogy az egyes lajstromokat, feljegyzéseket többen is vezették, több célra is használták. Közülük nem egy szinte „városkönyvnek" is tekinthető a bejegyzések sokszínűsége és gazdagsága alapján. Ezek az adókönyvek többségükben nincsenek paginálva, így erre hivatkozni nem tudunk. A tájékozódás bennük mégis viszonylag könnyű, mivel az egyes témakörök legtöbbször jól elkülönülnek egymástól.
