Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben

a töredékes forrásanyag az ár- és bértörténetírás művelését azért nehezíti különösen, mert a kutatónak több évtizeden, illetve évszázadon át folyamatosan vezetett levéltári anyagokra —főként számadásokra — lenne szükségük."

6 Ezt emeli ki Stefan Kazimir is: ,,A XVI. és a XVII. századi ártörténet kutatásához a legmegfelelőbb anyagot nálunk a szabad királyi városok számadáskönyvei nyújtják."

7 Márpedig „Magyarország mai területén — Sopron kivételével — a XVI .és a XVII. századbeli ár- és bértörténeti feldolgozáshoz megfelelő adatok csak nagyon szerény mennyiségben maradtak fenn."

8 A hódoltság területe még mostohább adottságokkal rendelkezik, mint a Habsburg—Magyarország, mivel az írásbeliség itt nagyon szűk körre korlátozódott. Az egykori feljegyzések, a levéltári együttesek sorsa e vidéken még rosszabb volt, mint az ország török által meg nem szállt területein. Az ár- és bértörténeti kutatásokra alkalmas források még esetlegesebbek mint az egykori királyi területeken.

9 Pedig a ,, . . . XVI. és a XVII. században az árfejlődés tehát mint a gazdasági-szociális fejlődést forradalmi módon befolyásoló tényező a volt magyar királyság területén új politikai-katonai konstelláció idején megy végbe, s éppen ezért az ár- és bérfejlődés kutatása ezen a területen valószínűleg indokoltabb, mint bármelyik más országban."

10 A hódoltság területét e megállapítás alól semmiképpen sem vonhatjuk ki, hisz az ország többi részével mindig is szoros kapcsolatot tartott fenn, és az egykori Magyarország középső részét, hazánk területének nagy hányadát alkotó tájegységek számottevően kihatottak mind a felszabadító harcok alakulására, mind függetlenségi mozgalmaink sorsára, és a XVIII. században kibontakozódó gazdasági fellendülésre. Az ár- és bértörténet elhanyagolása még a viszonylag bőséges forrásanyaggal rendelkező területeken is azt eredményezte, hogy a ,, . . . gazdasági és szociális állapotokat kutató történésznek a szükséges anyagokat vagy saját magának kell felkutatnia, vagy egyszerűen elkerülni az említett kérdést."

11 A hódoltsági ár- és bértörténeti kutatások fontosságát a fentieken túl indokolttá teszi az is, hogy e terület állapotára, az itt élők életkörülményeire vonatkozó történeti szakirodalmunkban elég ellentmondásos kép uralkodott hosszú időn át. Az egyik részen a hódoltsági viszonyokat sokban idealizáló, 6 BÚZA: i. m. 187. 7 KAZIMIR Stefan: Adalékok a XVI. és a XVII. századbeli árak és bérek fejlődéséhez. Történelmi Szemle 1976. évf. 1—2. szám, 168. 8 Uo. 165. 9 SZAKÁLY: i. m. 358. 10 KAZIMIR: i. m. 167—168. 11 KAZIMIR, Stefan: A XVI—XVIII. századi árviszonyok forrásanyag és felhasználásuk az agrártörténeti kutatásban. Agrártörténeti Szemle, XIII. évf. 1971. 1—2. sz. 21.