Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

AZ ARANYFORINT FORGALMI ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA KECSKEMÉTEN

45 Az aranyveretek értékének Év Az aranyveretek és a fontosabb pénznemek számszerű jelzése a fontosabb Év értékének arányára utaló megszövegezések pénznemekben tall. gar. tim. den. 1662 egy arany = 3 forint és 30 den.-adó

46 330 egy arany = 3 forint és 40 den.-adó — — 340 egy arany = 3 forint ós 20 den.-adó — — — 320 1663 egy arany = 3 forint és 20 den.-adó — — 320 1664 egy arany = 3 forint ós 20 den.-adó kettős arany = 6 forint és 40 dénár — — 320 — adó

4

' — •— — 640 1665 egy arany = 3 forint és 20 den.-adó — — — 320 1666 egy arany — kettő tallér -— adó 2 — — — kettő arany = 800 den. — adó — — — 400 1667 három arany = 6 tallér — adó 2 — — — kettő arany = 4 tallér — adó — — 400 1668 kettő arany = nyolc forint — adó — — — 400 egy arany = kettő tallér — adó 2 — — — 1669 egy arany — két tallér — adó 2 — — — egy arany = 4 Ft és 10 den.- adó — — 410 egy arany = 4 Ft és 40 den. — adó' — — — 440 1670 egy arany = két tallér -— adó 2 — — — egy arany = 5 Ft és 20 den. — adó — — — 520 1671 egy arany = két tallér — adó 2 — — — kettő arany = 10 Ft és 40 den. — adó — — — 520 1672 kettő arany = négy tallér — adó 2 — — — száz arany = 200 tallér 2 — — — három arany = 15 Ft és 60 den. •— adó — — — 520 1673 egy arany — 26 timon

48 — — 26 — egy arany = 4 Ft és 80 den. — adó — — — 480 100 aranyért 240 tallér sz. k. 2,4 — — — 1674 800 tallérért 400 arany — körmöci 2 — — — 45. Helytakarékosság végett el kell tekintenünk a felhasznált forrásrészek teljes idézetétől, mivel ez az alábbi táblázatunkat többszörösére tágítaná és sokkal nehezebben lenne áttekinthető. A fenti és az 1083. évi ágió növekedését dokumentáló példák a legegyszerűbb, legrövidebb és így legegyértelműbben bizonyító adatok. (L. 51. jegyzet). Az esetek többségében ennél összetettebb és kevésbé áttekinthetőek e bejegyzések. Talán nem felesleges utalnunk arra, hogy a forgalmi érték nem vásárlóértéket, hanem más pénznemhez viszonyított értéket jelent. 46. Vidékünkön 1686-ig a forint megjelölés mindig magyar forintot, azaz 100 dénár értéket jelentett. A rénes forint használata (mindkettő számítási pénz) csak a török kiűzése idején, illetve után terjedt el fokozatosan, de hosszú időn át következetesen jelölik, milyen forintban számolnak. Külön jelöltük, adó- vagy számadáskönyvből származik-e az adat. 47. Az aranyforintot többszörös értékben is verték. így forgalomban volt a kettős és a tízes arany is. Ezek értéke egy arany meghatározott számú többszöröse volt. 48. HORNYIK: i. m. II. 201. old. Ezen értékarány meghatározásával kapcsolatosan röviden ki kell térnünk HORVÁTH Tibor Antal: A magyar aranyforint értékváltozása 1490—1700. N. K. (1959—1960. 33.) egyik kitéte-