Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

rea" „Kovács uram . . . kifizette 100 arany tartozását, 3 arany usorát adott rá . . ,"

27 Ha fenti adatokat kiegészítjük a végrendeletekben rögzített kölcsönzésekkel, pénzbeli adósságokkal, figyelemre méltó adatokat kapunk a civis város pénzügyi életének erről a területéről is. Ugyancsak a Református Egyház közreműködésével jött létre az a nemzetközinek is mondható kölcsönakció, melyre az új templom építéséhez szükséges engedély megszerzésekor került sor: ,,Mi Kecskeméten Lakozó Kovács István és Mohácsi Halász Miklós vettünk fel Konstantinápolyban az Nemet Császárnak az fenes Portan levő embereitül mint becsületes urainktul az Kecskeméthi Uraink fej eben 521 Aranyakat és három Timonokat az melly pénzt három holnap múlva Budán az Aron Novak sidonak meg kel fizetni és az Jonas Hirsle nevű sidonak, szintén úgy kezeben adhatni mint ha csak az becsületes személyek magok vennék föl, az melly föllyül meg írt Aranbol alló pénzeket minden halogatás nekül, három holnap múlva meg kel fizetni mindenestül". A további feljegyzésekből megtudjuk azt is, hogy ,,A Konstantinápolyban a nemetektől fel vett 444 arany uzsorával együtt 521 aranyat és 3 timont ért." Tehát az elismervényben szereplő összegben már a felszámolt kamat is benne van. Ebből megtudjuk, hogy a három hónapos időre 17,4%-os kamatot kértek, amely éves időszakra átszámítva 69,6%ot jelent.

28 Az arany forgalmának további dokumentálása érdekében nem érdektelen megjegyezni, hogy ugyancsak az ecclesia 1685-ben „Q.antumra negy szaz öt aranyat" adott a városnak29 Rendkívül hasznos lenne, ha fel tudnánk mérni, milyen összegek halmozódtak fel magánkézen a török kiűzése előtt, illetve után. E tekintetben a végrendeletek nyújthatnának segítséget. Sajnos, igen kevés maradt fenn, s közülük is csak néhány tartalmaz ilyen jellegű adatot. 1680-ból fennmaradt Kozma Mihály végrendelete, mely szerint különféle személyek tartoztak neki 990 tallér értékű összeggel, hagyatékában készpénz volt 100 tallér és 51 dukát.

30 1706-ból Kőrös Mihályné végrendeletét ismerjük- A 60 tallér kintlevősége mellett hátrahagyott 27 tallér értékű aprópénzt, 195 formális tallért és 660 aranyat a különféle nemesfémből készült tárgyak és egyéb értékek mellett.

31 27. RE gondnoki naplók (később: g. n.) 1689. A paginálás hiányában a lapszámok jelölését itt sem tudjuk megadni. 28. RE iratok, 1680. Ez az egyetlen eset is jól érzékelteti, milyen bénítólag hathatott a hódoltság és a Török Birodalom területén hiányzó közbiztonság a gazdasági és pénzügyi tevékenységre. A helyi kölcsönzéseknél általában 6%-os kamatot számoltak. 29. RE g. n. 1685. 30. Végrendeletek: 1. 31. RE iratok. Formális tallérnak nevezték a számítási pénzzel szemben a ténylegesen vert ezüst érmét.