Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
Kevésbé megbízható, bár szélesebb körű tájékoztatást nyújtanak az adókifizetések lajstromai a város cíviseinek egészéről. Ennek teljességre törekvő ellenőrzése óriási munkát igényelne, és az eredmény nem állna a befektetett munkával arányban. Ezért csak arra vállalkozhattunk, hogy a félévszázadnyi időszakból 13 év adólajstromában a feljegyzések sorrendjében az első 100 adózó adatait ellenőrizzük. Ez a szám a város cíviseinek kb. 10%-át jelentette, tehát így is megbízhatóan reprezentálja az adófizetésnél az egész forgalmat. Csak az 1682-es évvel tettünk kivételt, itt ugyanis valamennyi adófizető adata szerepel. (L. az I. táblázatot.) I. táblázat AZ ARANYVERETEK ARÁNYA A KIFIZETETT ADÓ ÖSSZEGÉBEN Év Arannyal is adót fizetők száma Az aranyban fizetett adó összege 1662 13 fő 17 arany 1664 11 fő 13 arany 1669 3 fŐ 3 arany 1674 — — 1679 5 fő 7 arany 1682 78 fő 271 arany 1684 13 fő 42 arany 1688 21 fő 64 arany 1692 — — 1696 1 fő 1 arany 1700 — — 1705 — •— 1710 — — Az arannyal történő adófizetés tehát feltűnő hullámzást mutat. Mindenekelőtt azt figyelhetjük meg, hogy az 1690-es évektől adót e pénznemmel szinte senki sem fizet. A várost ért újabb sarcolások nyomán keletkezett gazdasági-pénzügyi kimerülés többek között így is lemérhető. 32 A mindennapok adásvételei alkalmával is több esetben fizettek arannyal. A török kiűzése előtt valószínűleg nem is annyira az arany hiánya, mint a viszonylagos nagy értéke miatt fordul elő ritkábban. E téren teljességre 32. Kecskemétet nem sújtotta egyszeri alkalommal olyan katasztrofális sarcolás mint Debrecent. A hadszíntér közelsége révén viszont hosszabb időn át sanyargatták a várost, melynek hatására az elszegényedés még nagyobb lett mint a másik civis városban. Erre vonatkozóan mindenekelőtt 1. HORNYIK i. m. III. és IV. kötetének vonatkozó részeit, illetve : IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1979. 287—300. Kétségtelen, hogy a városi tisztségviselők elszámolásaiban a későbbi években is jelentős nagyságú összegek lelhetők fel aranyban. Ezt minden bizonnyal részben a város egyéb jövedelmeiből szerezték, részben megfelelő feláron megvásárolták.
