Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Az árak alakulása Kecskeméten 1662—1790

II. táblázat AZ ÁRRÉS ALAKULÁSA KECSKEMÉT VÁROS BORKIMÉRÉSEIBEN 1720-BAN (pint/dénár) A vételár A veszteség Dátum Vételár Eladói ár és az eladói ár %-os aránya az egész %-os arányában Megjegyzés VI. 15. 4,7 8 170 12,9 VI. 26. 4,2 8 190 22,5 VII. 2. 4,25 8 188 16,0 VII. 8. 4,8 8 167 12,2 VII. 14. 4,9 12 245 17,2 VII. 22. 4,7 12 255 17,0 VIII. 8. 5,2 12 231 7,0 Lőrinc napi vásár 5,3 12 226 6,8 Lőrinc napi vásár 5,3 12 226 13,0 Lőrinc napi vásár 5,0 12 240 6,8 Lőrinc napi vásár 5,2 12 231 8,1 Lőrinc napi vásár nem ritkán jelentős volt, sokszor lényegesen nagyobb, mint a táblázaton látható értékek- Különösen a hódoltság idején volt meglepően nagy a „veszteség", mivel a török és a magyar katonáknak, a különféle kóbor elemeknek tömegével kellett a bort mérniük, éppen úgy, miként a város tisztségviselői számára is. A veszteség rovatba mindig beszámították a fentieken kívül a városnak dolgozó iparosok, egyházi személyek stb. számára ingyen kiadott mennyiséget is. Bár kétségtelen, hogy az árusításra vonatkozó monpolhelyzetből adódóan az átlagosnál valamivel magasabb árakat rögzítettek a városi számadások, azt azonban figyelembe kell vennünk, hogy ez a gyakorlat más településeken is hasonlóképpen érvényesült, ez az árakat megemelő tényező csaknem általános jelenség volt. Egyben látnunk kell, hogy hatalmas mennyiségről van szó, hisz csak Kecskeméten 1720. április 24-től 1721. április 23-ig, a bíróválasztástól a mandátum lejártáig 153612 pint bor kimérését rögzítették, ami kb 2400 hektoliternek felelt meg. Az árrés rögzítése révén egyben érzékeltettük a felvásárlói ár szintjének alakulását is. E táblázat alapján két jelentős vonásra figyelhetünk fel. Az egyik: az óboron lényegesen többet nyert a város, mint az újboron. Az árrés hirtelen tágulása július derekán jelentkezik. Ez is indokolja, hogy legkésőbb augusztus elejétől óborral kell számol-