Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században

ZAB Egységár dénárban Arányuk (kerekítve) Év Véka Pozsonyi mérő Kila Teljes összeg dénárban Véka Pozsonyi mérő Kila Arányuk (kerekítve) 1717 3 4 660 60 120 1:2 1726 — — 50 3 400 — — 68 10 — — 280 28 — — 20 — — 720 36 — — 1:2 1727 — — 6,5 293 — — 45 120 — — 2 880 24 — — 1:2 1750 30 — — 3 600 25 — — — — 62 3 472 — — 56 1:2 1752 150 — — 2 700 30 — — : — 70 5 600 — — 80 1:2,5 1755 — 852 — 51 120 — 60 — 40 — — 960 24 — — 1:2 1757 31 — — 930 30 — — — — 97 6 208 — — 64 1:2 1762 1071 — — 3 213 30 — — — — 65 4 690 — — 76 1:2 1765 — — 75 3 000 — — 40 210 — 3 780 18 — — 1:2 1767 130 — — 4 420 34 — — — — 120 8 160 — — 68 1:2 1768 81 — 4 050 50 — — — 27 — 3 240 — 120 — 1:2 1769 31 — 930 30 — — — — 73 5 256 — — 72 1:2 1770 40 — — 1 200 30 — — II — 93 5 580 — — 60 1:2 A fenti adatsorok egyértelműen meggyőzhetnek bennünket arról, hogy a 61,49 literes pozsonjd mérő és a Kecskeméten használatos véka közötti arány általában 1:2-höz áll közel. Ennek alapján bizonyosnak vehetjük, hogy a Kecskeméten használt véka 30 liter körüli lehetett, attól lényegesen nem tért el. Ez az érték egyébként megegyezik az országos gyakorlattal, pontosabban a 25—30 liter közötti értékek felső határát jelenti. Ennek alapján az látszik valószínűnek, hogy Kecskeméten a fertály kb. három pozsonyi mérővel, azaz kb. 185 literrel lehetett azonos. Valószínűnek látszik, hogy a kis véka nagysága 25—30 liter között lehetett, inkább az alsóhatárhoz közelebb, míg az öregvéka 30 liter, illetve annál valamivel több. Amennyiben a véka űrtartalmának az alsó határát vennénk is alapul, amit