Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII—XVIII. században

a fenti összehasonlítások nem tesznek valószínűvé, akkor is azt látjuk, hogy a 8, ületve 6 vékát tartalmazó kecskeméti fertály minimum 150 literrel volt azonos, ami ugyancsak jelentősen meghaladja a kassai köböl nagyságát, azaz a Kecskeméten használt gabonaűrmérték nem igazodott az ország más tájegységein kialakult mértékekhez. Bár a fenti bizonyító anyag meggyőzhet bennünket arról, hogy Kecskeméten és Nagykőrösön a XVII-XVIII. században is használt fertály kifejezés nem valamely közismert űrmérték negyed része, hanem egy meglepően nagy űrtartalmat képviselő önálló mértékegység, még mindig megoldatlan kérdés, miért fertály a fertály, azaz minek a negyede. Hisz az sem lehet kétséges, hogy a névátvitel oly módon történt, hogy egy még nagyobb tömeg, valamilyen formában mérhető és közismert egységnek a negyed részeként használták a kb. 180—200 liternyi űrtartalmú mértékegységet. Egy fertály mennyiségű, azaz a kb. 180—200 liternyi gabona súlya kb, 140—150 kg lehetett. Ennek alapján az a nagyobb mennyiség, az az ,,egész" amelynek a „fertály" a negyed része, hozzávetőlegesen 550—600 kg gabonát jelenthetett. Tekintettel arra, hogy Kecskeméten a hódoltság idején és a XVIII. század első felében még azt a mennyiségű szemes terményt sem tudták rendszeresen megtermelni, amely az itt élő jelentős számú lakosság ellátásához, a háziállatok tartásához feltótlenül szükséges volt, a város rendszeresen kénytelen volt a környező és távolabbi településekről tetemes menynyiségű gabonát vásárolni, azt ide szállítani, hogy részben a saját szükségletét, részben a különféle szolgáltatásokat fedezni tudja. így a gabona fuvarozása, szállítása általánosnak, mindennaposnak volt mondható. Ugyanakkor közismert, hogy a XV—XIX. század útviszonyai és szállítóeszközei kb. 600 kilónyi teher szállítását tették lehetővé. A szomszédos tájegységekről, településekről történő szállításokra, vásárlásokra sok adatot lehetne idézni. Olyan feljegyzést viszont, amely egy-egy kocsira tett teher nagyságára is utal, csak egyetlen egyet találtunk. Ezt az esetet 1719. május 7-én rögzítette a másodbíró: „Ugyanazon a napon érkezett meg Tóth István Baranyárul, és 10 kocsin 283 itt való öreg véka búzát hozott, mellyis kocsibérekkel, vámokkal és révbérekkel több 280 tallér, 23 dénár."

24 A feljegyzés szerint egy-egy kocsira 28,3 véka gabona jutott átlagosan. Ennek ,,vier"-tele, fertálya kb. 7 véka volt. Ez az egyetlen adat, ha nem is oszlat le minden fenntartást, de feltétlenül hihetővé teszi, hogy a Kecskeméten használatos fertály, mint gabonaűrmérték, egy fuvarnyi gabona negyed részével volt egyenlő. Talán nem felesleges kitérni arra, hogy a fertály mint önálló számítási egység, ha nem is mint fizikailag is megformált gabonaürmérték, nagyon egyértelműen, igen pontosan meghatározott nagyságú lehetett, azt éppen