Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

tünk csak 1676-ból van, ekkor következetesen 40 dénárban számolják az öreggarast. Ezekben az években viszont már Kecskeméten is 36 dénár az árfolyama, 1683-tól következetesen 40 dénár, és 1684-ben Budán már 42 dénárért fogadják el a garast. Tehát a „felhúzó erő" kétségtelen. Nem mehetünk el megjegyzés nélkül amellett, hogy a garas és a tallér átváltási aránya, tehát a tallér dénárértéke a tatárok között úgy látszik eltér mind a budai, mind a kecskeméti gyakorlattól. Ezt látszik igazolni az egymástól távollevő két időpontból ránk maradt adat, 1663 és 1683-ból, amikor mindkét esetben 4 garasban számoltak egy tallért. Az előző esetet az imént idéztük, a másikat Hornyik örökítette meg innen kiküldött a szultán 70 tatárt Kecskemétre három szökevény rab felkeresése végett : a rabokat nem találták, de a városban a három rabért 1300 garast vagyis 325 tallért vontak . . ."

335 Egy ennyire összetett gazdasági folyamatot egy-egy okkal természetesen nem lehet magyarázni. Mivel kimutathatóan az ország minden részén számottevően emelkedett az arany és a tallér értéke, és az ország határain kívül is, a Török Birodalom és a Habsburgok fennhatósága alá tartozó területeken egyaránt jelentős pénzügyi-gazdasági zavarok jelentkeztek, ezeknek a magyar területekre történő visszahatása elkerülhetetlen volt. A garas szinte inflációt okozó tömeges veretése az egyik alapvetően fontos oka az elemzett árfolyamemelkedésnek.

336 Ugyanakkor kétségtelen, hogy a gazdaságon kívüli hatások, a törökök háborús készülődései, a közbiztonság fokozott romlása, a törökök által követelt újabb beszolgáltatások (szekerezés stb.), majd a háborúk alaposan megzavarták a korábbi külföldi gazdasági kapcsolatokat is. Ezek együttesen és külön-külön is hozzájárulhattak a ritkábban beszerezhető pénzek értékének emelkedéséhez. A török kiűzése után e téren kialakult egyensúly jelzi, hogy a legfeltűnőbb árfolyamhullámzásokat ezek az utóbbi okok idézték elő, amennyiben felfokozták a mélyebben meghúzódó valutáris és gazdasági mozgatók hatását. (L. a XXXII. táblázatot.) Megkülönböztetett figyelmet érdemel az arany és a tallér átváltási arányának alakulása is ebben a fél évszázadban. A három szakaszon belül sajnos nem egyforma mértékben rendelkezünk adatokkal. Legbővebben a hódoltság korából, legszűkösebben a szabadságharc éveiből tudtunk tényeket gyűjteni.

337 Az összegzést a XXXII. táblázat tartalmazza. 335. Al 1663. 243., Ш. Hornyik III. 89—90. old. 336. Ezt hangsúlyozza Huszár is 1971. 1180. old. 337. BUZA: uo. 103. old. Buza 1669- 1681. közötti évekből nem lelt anyagot. így a lényegesen bővebb kecskeméti forrásokra fokozottabban kell támaszkodnunk a következtetések levonásakor is. De a kecskeméti forrásokból gyűjtött adatokkal vannak szinkronban a szúrópróbaszerűen végzett nagykőrösi gyűjtésünk adatai is. L. az V. táblázat.