Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)
Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711
A két pénznem közvetlen átváltása alkalmával a század középső harmadában az 1:2-es arány állandósult. Ugyanez a viszony mutatható ki a hatvanas évek derekától kb. tíz éven át. Ez az arány az adófizetésnél a török kiűzéséig kimutatható. 1673-tól viszont részben az adófizetéskor, részben különböző kölcsönök törlesztésénél, kifizetések alkalmával és átváltások esetén nálunk is jelentkezik az arany ágiója. Ez a felár néhány esettől eltekintve nem tér el a Felső-Magyarországon tapasztalható szinttől. 338 A kétségtelenül fellelhető eltérések a hivatalnokok fellépésének módjától és az adófizetők kiszolgáltatottságának fokától függően változhattak. Táblázatunkban a két végletet rögzítettük, ha erre lehetőségünk nyílt. (Bővebben 1. aranyforint). A török kiűzése utáni időszakból a közvetlen átváltási arányra mindöszsze két adatunk van. Mindkét alkalommal az l:2-es viszony érvényesült. Nem kevésbé fontos megvizsgálnunk azt is, hogy a két pénz dénárban kifejezett aránya hogyan alakult. Buza János nagykőrösi kutatásának eredményét a következőképpen öszszegzi : „Mindezek alapján levonható a következtetés, hogy az arany és a tallér dénárban kifejezett árfolyama nem tükrözi a két pénzféleség egymás közti tényleges értékviszonyát, s ez azt sugallja, hogy Nagykőrösön és valószínűleg Kecskeméten is az arany dénárártéke irreálisan alacsony volt, amit feltehetően a helyi tisztségviselők mesterségesen igyekeztek rögzíteni, betartaniuk azonban csak átmenetileg sikerült . . ," 339 Miként a XXXII. táblázatunk is jelzi, e tekintetben valamivel még bővebb adatokkal rendelkezünk. A hódoltság utolsó évtizedeiből mindössze két évből nincs támpontunk. A szabadságharcig tartó időszak szinte minden második évéből találunk egy vagy több utalást. A függetlenségi küzdelmek idejéből viszont csak két év adata érzékelteti a valószínű gyakorlatot. A dénárértékben kifejezett arányok és a közvetlen átváltásnál követett arányok a számszerűséget tekintve és a változások időbeli megoszlását nézve is szinte pontosan megegyeznek. A dénárértékben megfogalmazott aránynál a felár néhány évvel későbben jelentkezik ugyan, de ezt egyértelműen magyarázza az a tény, hogy éppen ezekből az évekből nem rendelkezünk ilyen jellegű feljegyzésekkel. Ezek alapján tehát levonhatjuk következtetésünket : 1. Az arany és a tallér átváltási aránya Kecskeméten nem módosult akár közvetlenül történt az átváltás vagy az átszámolás, akár pedig a két pénznem dénárértékének megfelelően számoltak. 338 BUZA: n 0 . 103-105. old. 339. BUZA: no. 105. old.
