Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662—1711

mindaddig nem fogalmazhatunk meg teljesen egyértelmű megállapításokat, amíg a rendelkezésünkre álló források döntő többségét fel nem tárjuk, és azokat kellően nem elemezzük. Éppen a források szűkössége és a szakirodalom hézagossága miatt egy-egy újabb feltárt adatsor is alkalmas lehet arra, hogy korábban kikristályosodottnak minősülő véleményt módosításra kényszerítsem Az alábbi korrekciónkat és megfogalmazásainkat annak tudatában tesszük meg, hogy azokat az újabb kutatások hamarosan pontosítani tudják és fogják. Az aranyveretek és az ezüst tallér értéke évszázadokon keresztül jelentős változáson ment át. Különösen nagy volt értékük emelkedése az ún. árforradalom idején és a XVII. század első harmadában. A század újabb három évtizedében viszonylagos egyensúly jött létre. Az értékpénzek meghatározott szinten stabilizálódtak. Ez az egyensúly az 1660-as évek folyamán fokozatosan felbomlott. Ennek révén az egyes pénznemek közötti értékarány is jelentősen átalakult. Különösen feltűnő volt az ezüst tallér és a különféle aranypénzek árfolyamának megnövekedése. E pénzek dénárértékének emelemelkedése főként a török hódoltság területén volt szembetűnő.

333 Legújabb szakirodalmunk az emelkedés okát több tényezőre vezeti vissza. Figyelembe veszi azt, hogy a Török Birodalom a XVII. század végéig nem veretett ugyan tallért, ettől függetlenül az adóztatás során mind nyomasztóbban követelte az ezüst tallért és az aranyat. Hangsúlyozza, hogy a Habsburg-államháztartás 1659 után egyre kevesebb tallért veretett. Az értéknövekedés alapvető okát ettől függetlenül nem ebben látja: ,, . . . bizonyítottnak tekinthető, hogy a tallér Nagykőrösön észlelt és Kecskemét anyagából is kimutatható árfolyamemelkedését az 1/12 ecu értékű 5 sous, azaz a timon váltotta ki a törököt uraló magyarországi területeken."

334 E megfogalmazásban rejlő részigazságot feltétlenül figyelembe kell vennünk. Ugyanakkor több területen ki kell egészítenünk, illetve meg kell fogalmaznunk jogos kételyeinket is. A timon Kecskeméten már 1663-tól a pénzforgalom jelentős arányát képezte. Az inflálódási tünetek, a tallér felértékelődése viszont csak 1666-tól mutatható ki. Nagykőrösön pedig csak 1668-tól érződik ez a folyamat. Ennek ellenére elgondolkodtató a kecskeméti pénzek denárértékének alakulását bemutatóXXXII. táblázatunk. Célszerű ezt összehasonlítanunk a XXX. és a XXXI. táblázatunkkal. Az arany és a tallér denárértékben kifejezett 333. BUZA : öreg garas .. . ill. Horváth T. A. : A tallér értékváltozásai. 334. BUZA: uo. 86. old. Meglátásunk szerint Buza sajátos ellentmondásba keveredett elemzése során. Aláhúzottan kiemeli, hogy a hódoltság területén a timon idézte elő a tallér árfolyamának gyors emelkedését, majd később adatok sorával meggyőzően igazolja, hogy több más tényező is közrejátszott ebben. Minket ez utóbbi érvelések győztek inkább meg. 9* 131