Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Bevezető

kezménye az, hogy a kötet első feldolgozása egy kismonográfia terjedelmével vetekszik. A válságokkal tele XVII. század, majd a számottevő gazdasági fellendülést mutató XVIII. század magyarországi ármozgásáról, ha lehet, még kevesebbet tudunk mint ezen időszak pénztörténetéről. Bár mindenki tisztában volt azzal, aki ezen időszak történetével foglalkozott, hogy az egyre tudatosabb gazdaságpolitikát folytató abszolutizmus ezirányú intézkedései közvetlenül is hatottak a helyi politikai megnyilvánulásokra is, még kísérletek sem születtek legalább egy-egy szűkebb terület feldolgozására sem. Ebből adódóan feltétlenül szokatlannak tűnik majd módszereiben és arányaiban a kötet ártörténeti feldolgozása. Feltűnő az is, hogy időben sem idomul a többi feldolgozás kereteihez. Az árak alakulásának tendenciáit ugyanis rövid távon nem lehet megnyugtatóan követni, illetve dokumentálni. A XVII. század nagy katasztrófái után kibontakozódé fellendülés és normalizálódás érzékeltetése más formában nem volt rögzíthető. A túlzott terjedelműnek látszó adattár nem mellőzhető és nem felesleges, sőt talán az egész feldolgozás fontosabb, hasznosabb része. Nemcsak a dokumentáció szerepét kell betöltenie az elemzés mellett, hanem alapul szolgálhat más területekkel, más időszakokkal történő sokoldalú összehasonlításokhoz is. A korábban jelzett okok miatt a bértörténet feldolgozására még kevésbé kerülhetett sor. Éppen ezért e feldolgozás is kénytelen vállalni az első próbálkozás minden kockázatát. Még a forrásokban jobban bővelkedő északi és nyugati országrészekre vonatkozóan sem ismerjük a bérek alakulását. E témában is hasznosabb lett volna az ártörténetnél választott időkeret követése, de ezt a rendelkezésre álló terjedelem nem tette lehetővé. A gabona-űrmértékek külön történő bemutatását az ár- és bértörténeti vizsgálatok tették szükségessé. Ezek ismerete éppoly fontos ehhez, mint a pénztörténet feltárása. Mértéktörténeti kutatások csak a XVI. század végéig követik az eseményeket. Tekintettel arra, hogy ezen a vidéken az országos gyakorlattól eltérő, egészen sajátos gabona-űrmérték vált általánossá, ismeretének hiányában a legfontosabb élelmiszerek és kereskedelmi cikkek értékének rögzítéséről kellett volna lemondanunk. E rövid feldolgozás egyben az országos gyakorlat biztosabb megrajzolását is segíti, s főként lehetővé teszi a XVIII. századi bérek és életkörülmények megbízhatóbb vizsgálatát is. A valóságot viszonylag pontosan tükröző megállapítások túlzottan gyakori ismétlése is azzal a veszéllyel jár, hogy az eredeti megfogalmazásnál egyértelműbb, a megállapítást rögzítő szándékától eltérő jelentéseket is felszednek. Minden bizonnyal ez történt az alföldi mezővárosok hódoltság alatti migrációjára vonatkozó véleményezésekkel is. Ezért látszott célszerűnek