Bács-Kiskun megye múltjából 7. - Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások (Kecskemét, 1985)

Bevezető

hogy a lakosság mozgását, vándorlását érzékeltető szorványadatokat összegyűjtsük, és szembesítsük azokat a korábbi ítéletekkel. Az eredmény csaknem meghökkentő eltérést jelez. Mindenesetre a korábbinál összetettebb kép áll előttünk ennek nyomán, melynek egyes* foltjait még tovább kell és lehet árnyalni. Témáját tekintve látszólag nem illeszkedik kellően a többi feldolgozáshoz a Nagykőrös népét és gazdálkodását bemutató írás. Azonban tekintettel kell lennünk arra, hogy a kecskeméti források alapján feltárt tények szerencsére nemcsak erre az egy városra vonatkoznak. Az adatok igen nagy hányada részben a környező településekre, részben egészen távoli vidékek falvaira és városaira is alapvetően fontos adatokat tartalmaznak. Bármelyik feldolgozást tekintjük is, egy egész tájegységről, sőt bizonyos keretek között az egész hódoltságról bővítik eddigi ismereteinket. Mindez elsődlegesen abból adódik, hogy máshol jóval kevesebb, illetve semmiféle feljegyzés nem áll rendelkezésre. Ezért minden egyes utalás igen fontos lehet az adott település XVII. századi létét és életét illetően. Természetesen vonatkozik ez a nagykőrösi forrásokra is. Ezek között nemegy található, amely közvetlenül vagy közvetve olyan tényeket mond el Kecskemétről, illetve annak társadalmáról, melyek más forrásokban nem lelhetők fel. A szomszédos Nagykőrös alaposabb megismerése elkerülhetetlen ahhoz, hogy a Kecskemétről szerzett ismereteink megbízhatóbbak legyenek. E feldolgozás egyik célja pedig éppen az volt, hogy bizonyítsa: a különféle források együttes vizsgálata hozhat igazán megnyugató eredményt. Egyébként a hat feldolgozás mind témájában mind az alkalmazott módszerekben eltér egymástól. A történettudomány, pontosabban a segédtudományok hat jól elhatárolható területéhez tartoznak. Mégis bízhatunk abban, hogy nem kizárólag a földrajzi egység, amellyel foglalkoznak, fogja össze ezeket egyetlen egységbe. Meglátásunk szerint ezek azok a területek, ahol az alapokat rögzíteni kell ahhoz, hogy tudományosan megalapozott véleményt lehessen kialakítani, illetve, hogy a későbbi évszázadok fejlődését megnyugtatóbban lehessen vizsgálni.