Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények
65 Néhány nyomdai hibát leszámítva Korabinszky a kunszentmiklósi változatot közli. 6 Minthogy 1 magyar mérföld 8353,6 m, így a kecskeméti puszta Korabinszky szerint több mint 417 km 2 . Adata természetesen téves, feltehetően 5 • mérföldről, azaz 41,7 km 2-ről van szó. (Lásd a 77. jegyzetet is!) 67 Illyés Bálint szíves tájékoztatása szerint két azonos nevű tavat jelent; az egyik Kunszentmiklós, a másik Szabadszállás határában van. Ezek esős időszakban, áradáskor összefüggenek. Ha víz nincs, akkor lefolyástalanok maradnak. Feltehető, hogy Korabinszky idejében még folyóvíz volt. Bedekovich 1792. évi térképén Csin-tó néven szerepel Szabadszállás határában. Egyébként Varga Domokos: Vizek könyve (Bp. 1976. 29. 1.) c. művében éppen a Csintováról beszélget a szerző két bábonyi öregemberrel. 68 Nemes Kotzka István festő Félegyházán született 1759-ben. Garas Klára (Magyarországi festészet a XVIII. században, Bp. 1955. 227. ÍJ mindössze néhány adatot közöl róla. így azt, hogy 1783—86 között a bécsi Képzőművészeti Akadémia növendéke volt. Téves azonban az az adat, hogy rajzai 1792-ben jelentek meg a Hadi és más nevezetes Történetek c. folyóiratban. A Görög Demeter és Kerekes Sámuel által szerkesztett politikai és vegyes tartalmú hírlap ugyanis 1791. december 31-én megszűnt, és a következő évben Magyar Hírmondó néven jelent meg. Igaz viszont, hogy a Hadi és más nevezetes Történetek 1789. évi gyűjteményes kiadásában két színes illusztráción megtaláljuk a „K. K. Félegyházi Fi,Kotzka írta" feliratot. Az egyik kép aláírása „Gróf Erdődi Regementje", a másiké „Fő Hertzeg Ferdinánd Regementje". Ez utóbbit az 1790-es évfolyamhoz is mellékelték. Mindkét illusztráción az 1789-es évszám olvasható. Halálozási évszámát a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeum szíves segítsége ellenére sem sikerült kiderítenünk. Űgy tűnik, hogy Félegyháza Váry által felrótt adóssága még mindig fennáll festő szülöttével szemben. 69 Szentmarja = Szentmária Szabadka régi elnevezése. Ma Subotica. (Lásd a 73. jegyzetet is!) 70 Nyilván Péterváradról van szó, amely Újvidékkel szemben a Duna jobb partján terül el. Ma Petrovaradin a neve. 71 A „semlyék" vizenyős, mocsaras helyet jelent, de lehet vízinövény, különösen szittyó is. Itt a „mocsaras ér" jelentés látszik valószínűbbnek. 72 A széksót nemcsak szappanfőzésre, hanem puskapor készítésére és a gyógyászatban is használták. Az érdeklődők figyelmét felhívjuk Kovács Béla A debreceni salétromtermelés története (Debrecen, 1941) c. művére, valamint Weszprémi István Tentamen de inoculanda peste (London, 1755) c. értekezésére. A sok településen megtalálható Salétrom utca is ehhez a témakörhöz kapcsolódik. 73 Maria Theresiopolis Szabadka régi neve. A török pusztítás után a 18. században újra betelepült város ugyanis 1779-ben Mária Teréziától kapta a szabad királyi városi jogokat. Ekkor adták neki ezt a görögös elnevezést. (Lásd a 69. jegyzetet is!) 74 Vályi téved: nem Miksa császárról (1527—4576) van szó, hanem Miksa főhercegről (1558—1618), Miksa császár negyedik fiáról. (Lásd a 62. jegyzetet is!) 75 Másutt sehol sincs szó Matty váráról. Bél Mátyás szerint Dorozsmán „a falu délnyugatra néző részén a közelben van a Matty nevű posvány.. ." (Illyés—Szőts i. m. 32. 1.) Horváth Péternél is ezt találjuk: „Mellette folyik el a Tiszának Maty nevezetű ága". 76 A Halason át Péterváradra vezető út Nándorfehérvárig folytatódott. Nándorfehérvárral, a mai Belgráddal szemben a Száva partján Zimonynál ért véget az út magyar szakasza. Zemlin, régi magyar nevén Somién tulajdonképpen Zimonyt jelenti. Zimony várában halt meg 1456-ban Hunyadi János a nándorfehérvári győzelem után. Zimony ma Zemun néven Belgrád peremvárosa. 77 Ugyanaz a tévedés, mint amelyet Korabinszky követ el. Helyesen 5 mérföld. (Lásd a 66. jegyzetetis!) — Érdekes, hogy a kunszentmiklósi gimnázium könyvtárának tulajdonában levő példányban valami régi olvasó az ötös szám mögül a nullát már kivakarta. 78 Ez is Vályi tévedése. Feltehetően Kunszentmártonra gondolt. Egyébként Bél Mátyás Jászárokszállás határában említi a Csörszárkát. 79 III. Károly magyar király (1685—1740) VI. Károly néven volt német-római császár. 80 Triviális iskola az alsóbb fokú iskolát jelenti, amelyben a hét szabad művészet (septem artes libérales) közül a grammatikát, a retorikát és a dialektikát tanították, azaz az alaki képzést szolgáló tárgyakat. 81 A „tótsár" feltehetően a „tócsa" szónak tájjellegű alakja, de sem ifj. Szinnyei
