Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

József Magyar tájszótára (I—II. Bp. 1897—1901), sem Szarvas Gábor—Simonyi Zsigmond Magyar nyelvtörténeti szótára (I—

III. Bp. 1890—1893) nem említi. 82 Az avarok gyűrűire gondol itt a szerző; ezt általában Csörszárkának szokás nevezni, bár népies elnevezésként az ördögárok kifejezést is használják. Ez az ördögárok nem azonos a Budai-hegységben található, tektonikus eredetű ördögárokkal. 83 Darázskő, amelyet Horváth Péter Értekezésében terméskőnek is nevez. Tulajdonképpen mésztufa vagy egyszerűbben likacsos mészkő, rendszerint édes vízből rakódik le. Az ilyen homokkövet 2—3 ásónyomnyi mélységben tartalmazza a kiskunsági nyelvhasználat szerint „atkás" homok. Ezért kell ásni őket. 84 A szerző által zárójelbe tett postaállomások nem tartoztak a Kiskunsághoz. 85 Ezek az utalások Horváth Péter jelen művének I. részére vonatkoznak, amely 1823-ban magyarul is megjelent. 86 A szerző elírása; Kecskeméttől délre van Félegyháza. 87 Érdekes, hogy ennél a templomnál, amely pedig 1744—52-ig épült, nem hivatkozik Mária Teréziára. 88 Népies etimológia. Bugac neve nem Buzgánszállásból alakult ki, hanem egy kun személynevet őriz. (Kálmán Béla: A nevek világa, Bp. 1973. 161 1.) Szabadszállás és Buzgánszállás együttes említése joggal feltehetően két egymáshoz közeli települést jelent. így valószínűbb, hogy Buzgánszállás Fülöpszállás régi neve volt. Egyébként Fülöpszálláson helyi hagyományként ezt így is tanítják az általános iskolában. 89 Nem azonos Balassa (Balassi) Bálint költőnkkel, aki 1554—94-ig élt. Ez a Balassa Bálint gróf (1626—1684) királyi tanácsos, honti főispán, majd királyi táblabíró volt. Részt vett a törökök ellen több ütközetben. Ö is írt verseket, főleg vallásos és szerelmi témákról. Ö volt Balassagyarmat város újratelepítője. Egyébként lexikonjaink egyértelmű tanúsága szerint 1684-ben halt meg, így feltehetően tévedés, hogy a törökök 1659-ben megölték. 90 Páka és Mérges puszták osztatlan állapotban kerültek a redemptiokor a jászkun közbirtokosság tulajdonába. Ezek bevétele szolgálta a Hármas Kerület vezetőségének kiadásait. A szabadságharc után osztották föl az egyes települések közbirtokosságának a megváltáskor fizetett főösszege arányában. A nekik jutott terület jövedelmét mind Halas, mind Kunszentmiklós a gimnáziumának fenntartására használta fel. 91 A „comes" szó ebben az esetben jelentheti a kunok főkapitányát, de jelenthet egyszerűen nemzetségfőt is.