Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés

Ezen itt az utolsó háború alkalmából, amelyet a főbenjáró török ellenséggel vívtak, a császári hadsereg által kb. nyolcszáz lépésnyi cölöphíd készült nagy költséggel és fáradsággal három nap alatt (amelynek oszolpai még most is ki­állnak), utat nyitott a Tiszához és következésképpen Temesvár felé, amely ettől fogva majdnem másfél napi útra volt. Egy másik dunai V. Ezt mások követnek, amelyek a Dunából erednek, ami­mocsar kor kiönti az első mocsarat Garancnál Baja közelében, azután szabad folyással a tartomány közepén Boroszló mellett terülnek el ezek is lassan és álló medrükkel. A bácsi földalatti VI. Hátra van egy meder, amely Bácsot alulról mossa, tavak valahányszor a Duna kiárad. Miután ez ugyanis meg­jelent, és a kiömlött vizet elnyelte, alig tudhatod meg­különböztetni a vízfolyás nyomát, különösen ha ez megfelel az időjárásnak. Marsigli szerint ez Mostouka bara, mintha hidak helye lenne. ,,Most" ugyanis szláv nyelven hidat jelent. Szárazföldi tó VII. Egyéb mocsarak és tavak bőven találhatók a száraz­földi pusztaságban és elhagyott helyeken a barmok ösz­szehasonlíthatatlan javára, amelyek itt legelnek. A vizek ily nagy bőségében érdemes megjegyezni, hogy halban szegény a vidék a Duna és Tisza lakóin kívül. Azt ugyancsak a vizek számlájára írnám, hogy ez vagy a naptól van így, vagy a talaj természetétől. IV. §. A levegő minősége A vidéknek ehhez a helyzetéhez a levegőnek kétségtele­nül fertőzött, de nem is nagyon egészséges minősége társul: egész Magyarországon alig van valahol hevesebb nyár, a napnak és az égnek hősége akkora, hogy mindent tűzként kiéget. A források ritkák, de azok is a fekvésük miatt férgesek és szennyezettek. Tudniillik hasonlítanak a mo­csarak közt lappangó vizek természetéhez, és a legkellemetlenebb állatkákat és rovarokat tenyésztik, amelyeknek sűrű tömege nemcsak az emberek számára terhes, hanem ártalmas az állatoknak is, főleg a házi igavonó barmoknak. Mert ha nem is ölik meg fullánk jukkái, legalább alkalmatlanokká teszik őket az erő­feszítésre és munkára. Éjjel minden bizonnyal kínos alvásod lesz, hacsak be nem vonod hálóval az arcod. Akiknek tehát a jó pihenésre gondjuk van, szőrös há­lókkal körülveszik a fekvőhelyüket. Nappal is el kell takarni az arcot és a keze­ket, ha nekiállunk a munkának. A nyárnak ez volt a kellemetlensége, de a telek sokkal veszedelmesebbek, főleg ha megesik, hogy sok a hó. Mert a szelek szá­mára nyitott tájon az északi szelek néha úgy dühöngenek, hogy a mezőket jár­hatatlanokká teszik, és a gyenge kunyhóikban meghúzódó lakosokat sújtják. Egyébként, ha az időjárás békés, akkor nemcsak a tél, hanem a nyár is elvi­selhető.

Next

/
Thumbnails
Contents