Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Bács-Bodrog vármegye - Forrásközlés
öt évben új és az előzőtől teljesen különböző kanyarokat készít. Mivel pedig a partjai iszaposak és tele vannak homokkal, ott, ahol a víz tömege egyszer ránehezedett, utat talál, mivel a talaj könnyen enged. Eközben a halaknak itt is ugyanazok a fajtái vannak, mint amelyeket már annyiszor megneveztünk. Mindenesetre a vizafogás a maga idejében alig lehet másutt eredményesebb. A Tisza a tartomány Ц. A Tisza a tartomány kelet felé eső másik részét veszi keleti részén körül, lassan és szétterülve folyva. Amerre csak elhalad, átszökik a mélyebben fekvő, de időszakos tavakba, amelyek ezért az áradó vagy apadó Tisza helyzetét követik. Marsigli (b) írja, hogy a Tiszának ezek a mocsarai, valamint a Dunáéi is föld alatti járatokkal vannak egymással összekötve úgy, hogy az időről időre megáradó Tisza az apadó Duna száraz tavait is elönti. ennek mocsarait föld- Jólesik idéznem az igen tudós férfi szavait. Azt mondja: ^! а *^ 1-£ а * ок „Megfigyeltem e vidéknek azt a részét, amelyet a Duna és a Tisza alsó folyása fog közre, és arra gondoltam, hogy vajon Bács környékén szanaszét és még több helyen is lehetnek-e a víznek olyan föld alatti járatai, amelyek a Duna és Tisza mocsarait összekötik. E gondolatmenetemnek oka az volt, hogy mindkét folyó párhuzamosan fut, vagyis mindegyik folyónak egyforma a lefolyása, és végül a síkság bár kismértékben — amint említettem -— lefelé lejt. Végül 1693 nyarán, amit azelőtt csak gyanítottam, azt most teljesen nyilvánvalóan és világosan megismertem. Ebben az időben a Tisza szokatlanul magas áradást ért el: akkor a Duna ettől a mocsaraival együtt szinte víz nélkül volt, úgy, hogy azokat egyáltalán nem tudta vízzel ellátni. Közben a Tisza mocsarai, amelyek a Tiszából továbbra is kaptak vizet, nagyok és dagályosak voltak, annyira, hogy elárasztották a völgyeket is meg a bácsi mezők síkságain, azaz a Duna és a Tisza között levő telkeket." Ezeket mondja 6. Azt pedig én magam figyeltem meg másutt szép látványként, hogy egy halastó, miközben azon a vidéken száraz időjárás volt, a Duna áradása szerint változtatta vizének magasságát, bár kb. 2 mérföldnyire volt a Dunától. Egyébként a Tisza ily módon vidékünkre eljutva Tétel (általában Titulnak mondják) alatt kb. fél mérföldnyire egyesül a Dunával, amelyet nemcsak vízben, hanem halban és sűrű iszapban is gazdagabbá tesz. A többi mocsaras víz Ш. Ami víz a mindkét parton és a középső vidéken van, az mocsaras, és amint mondtuk, abból az okból keletkezett. A rácok, akik a vidéket lakják, ezeket a maguk nyelvén barának, azaz olyan fajta vizeknek nevezik, ami a szlávoknak mocsaras helyet is jelöl. Bizony a tartomány tiszai részén több ilyen fajta bara van, mint Csekna bara, Csika bara, Sowa bara és mások. A mazuri mocsár IV. A mocsarak közül nincs kiválóbb, mint az, amelyik a ka^'a^'a^j^ét^ 01 Mazuri hegyet körülfolyja. Nem messze kezdődik a Tiszától, ahonnan görbe ágakban mintegy körülfogja a hegyet, amelyet mondtunk, és ami laza földet csak tud, szélesen elfoglalja szerte lomha és összetételénél fogva is káros vizével. Bizony az átkelőknek sok munkát okoz, mert száz lépésenként egyenlőtlen mélységű. (b) Duna c. művének I. kötet II. rész 83. lap.
