Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Bél Mátyás: Pest-Pilis-Solt vármegye - Forrásközlés
püspököknek a nevei hiányzanak: úgy gondoljuk, hogy Otrokocsi útmutatása alapján Timonnál (a) sikerült ezt az űrt kitöltenünk. Tudniillik Francita helyébe Mikót emelték. VIII. Miko a kalocsai és bácsi egyesült egyházak első érseke. „Továbbhaladva fáklyát tart nekem Otrokocsi (ezek Timon nevei), aki ezt mondja: hogy az esztergomi levéltárban megvannak ezek az 1156. évben feljegyzett iratok, amelyeknek alapján Martyrius érsek bizonyos tizedeket a maga papi területének adott, vagy az oda ajándékozott tizedeket számbavette. Ezekben pedig benne vannak az ajándékozás tanúi: Mico kalocsai érsek, Antimius pécsi püspök, Ypolitus váci, Waltherus erdélyi, Lucas egri választott, István csanádi választott, Peta veszprémi választott, Geruasius győri választott, Mihály váradi választott és Gottschaldus zágrábi." Nehezen hinném, hogy a kalocsai érsekségnek ennél régebbi említését (valaha is) meg fogják találni. Ezért bizonyos joggal követelheti magának, hogy ő volt az első a kalocsai érsekek között, és ez a dicsőség egészen addig az övé is lesz, amíg régebbi iratok elő nem kerülnek. Fennmaradt a neve még, amint említettük, 1165-ből III. István egy oklevele alapján, amelyet Pozsony város történeténél idéztünk, itt pedig annál gondosabban és a magunk által lemásolt pergamen hibátlan hűsége mellett újból felidézünk; annál inkább fájlaljuk, hogy az irnok aluszékonysága folytán Mico érsek nevét ott helytelenül írták. Az oklevél pedig így kezdődik: „Meg akarok ismerni minden embert, a mostaniakat is, meg a következőket is. Én, István, Isten kegyelméből Magyarország királya, a fennkölt és győzedelmes Géza király fia, ki az atyai trónon következett; azokat az embereket, a Pozsony környékieket." Ezután fel van sorolva 20 férfi szittya neve, a megajándékozottak nemesi kiváltságai, amelyeket az idézett helyen (már) elmondtunk. Azután pedig az oklevélhez megerősítés csatlakozik: „Hogy ez a dolog tartós legyen, nemeseim jelenléte, Lucas érseké, Nico érseké, Ompud nádoré stb." Nyilván Bánffy Lukács esztergomi, Nico vagy Miko, azaz Miklós kalocsai érsek volt az, akik mindketten már akkora tekintélylyel rendelkeztek, hogy a királyi bírák közé felvették őket. Az az esztendő, amelyben az iratot készítették, így van feljegyezve: „Ez az oklevél pedig az Űr megtestesülésének 1165. évében készült. Ennek az ügynek tanúi Egidus és Lecha." IX. I. Pétert, a spalatoi érsekségből tették kalocsai érsekké 1186 táján. Ügy hiszem, hogy ez akkoriban történt, amikor III. Béla a tengerparti Dalmácia miatt a velenceiekkel sikertelenül háborúskodott. Egyébként, hogy ki volt ez a Péter, azt Thomas főesperestől (c) tudtuk meg. „Az ő (tudniillik Gaudius leváltott érsek) elhunyta után harmadszor is érsek lett a lombardiai Petrus, aki amikor ugyanehhez a Gaudiushoz vizsgálat céljából oda érkezett, meglátta, hogy az (a) Az idézett helyen p. 67. (c) A Históriáé Salonitanae c. művéből, amely Johanes Lucius Dalmatia és Croatia c. művéhez van csatolva, Cap. XIX. p. 327. a. b.