Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

historico-geographicae Matthiae Bel, in partes IV. Posonii, 1753. — A 2. kiadás 1767-ben, a 3. 1777-ben és 1779-ben, a 4. pedig 1792-ben jelent meg. 8 Ilyen művei: Commentatió de comitiis Hungáriáé. Megjelent Horvát István Bibliotheca iurisconsultorum Hungáriáé c. munkájának III. kötetében. (Szinnyei) — Introductio in orbis antiqui et hodeierni geographiam, 1777. (Hóman—Szekfű, IV. 657.) 9 Benczúr József (1728—1784) előbb a pozsonyi evangélikus líceum tanára, majd igazgatója volt. Földrajzi, statisztikai, alkotmányjogi és történeti műveivel a Habsburg dinasztia abszolutisztikus törekvéseinek szolgálatában állt. Érdemei elismeréséül II. József udvari könyvtárnokának nevezte ki. Állását azonban már nem tudta elfoglalni, mert szélütésben meghalt. (Szinnyei) 10 Horányi Elek (1738—1809) kegyes tanítórendi áldozópap és tanár. E művének teljes címe: Memória Hungarorum et Provincialium scriptis editis notorum, quam excitât Alexis Horányi. Hung. Budensis, de CC. RR. Scholarum Piarum, I—III. Viennae, 1775—1777. I. 276—277. 1. 11 Csánki Dezső (1857—1933) történetíró és levéltáros. Fő műve Magyarország történelmi földrajza, I—V. Bp. 1890—1913. 12 Pesty Frigyes: Magyarország helynevei, Pest, 1888. és Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából I. Jászkunság, Kecskemét—Szolnok, 1978. Közzétette Bognár András. 13 Losontzi Hányoki István (1709—1780) a debreceni ref. kollégium elvégzése után előbb Cegléden volt rector, majd Utrechtben szerezte meg a theológiai doktorátust. Ezután lett a nagykőrösi particula első akadémiát végzett rektora. Theológiai munkákat is írt, és ref. egyházi énekeskönyvet is adott ki, sőt maga is írt egyházi énekeket. (Lásd Osváth Ferenc bevezetőjét a Magyar Irodalmi Ritkaságok 63. számaként megjelent 1773-as 2. kiadás facsimiléjéhez. Bp. 1942.) 14 A fent említett facsimile kiadás 19., 59. és 67. lapján találhatók az idézetek. 15 A Pesten 1848 januárjában megjelent kiadás 53. lapján. 18 Illyés Bálint: Kedves kis Hazánk, Kunszentmiklós. 1978. 124—5. 1. 17 A kis füzet teljes címe: ,.Magyar ország' versekben való rövid le-írása, mellyet Zanathi Mihály nevedékeny ifjatska kívánságára Sz. Németi Pap István rendben szedett 's most legelőször ki-adott. A' Felsőbbeknek engedelmekből. Nagykárolyban, A' M. N. Karoli Gróf, Karoli Ferentz Űr ő Excellentziája Privilegizált Typographiájában, Nyomtattatott Sz. N. Pap István és Bíró Mihály Typographusok által 1756. Esztendőben." — A két mű közötti kapcsolatra Osváth Ferenc utal a 13. jegyzetnél említett facsimile kiadás bevezetőjében. 18 „Sőre" tájjellegű szó, amely hizlalni való vagy hizlalt szarvasmarhát, különösen tinót, ökröt jelent. (Magyar Értelmező Kéziszótár, Bp. 1972.) 19 Patachich Gáborra utal. aki kalocsai érsekségének ideje alatt (1733—1747) építtette a hajósi érseki kastélyt. Azonos avval a Patachich érsekkel, akinek erőszakos magyarításáról Hóman—Szekfű is szól. (V. 365. 1.). de a keresztneve ott tévesen György. Viszont nem tévesztendő össze Patachich Ádámmal, aki 1776—1784-ig volt kalocsai érsek. 20 Windisch Károly Gottlieb (1725—1793) történelmi és földrajzi művei a következők: 1. Politische, geographische und historische Beschreibung des Kőnigreichs Ungarn, Pressburg, 1772. (Névtelenül.) — 2. Kurzgefasste Geschichte des Ungarn von den áltesten, bis auf die itzigen Zeiten. U. o. 1778. (Újabb kiadása u. o. 1784.) — 3. Géographie des Kőnigreichs Ungarn. U. o. 1780. Két kötet. — 4. Géographie und Geschichte des Kőnigreichs Ungarn für Juden, u. o. 1785. (Szinnyei) — A Pressburger Zeitungot 1764-ben alapította. 31 Hóman—Szekfű V. 243. 1. 22 Meg kell azonban jegyezni, hogy az 1772-ben névtelenül kiadott első történelmi és földrajzi munkájában még nem említi sem Halast, sem a kunszentmiklósi erődítményt. Űgy tűnik, hogy ebben a művében még a Compendium hatása érződik. Az 1780-as földrajzi munkája viszont már a maga önálló ismereteire támaszkodik. 23 Illyés Bálint: Kiskunsági krónika, Kunszentmiklós, 1975. 51—53. 1. 24 Korabinszky János Mátyás Eperjesen született 1740-ben, és Pozsonyban halt meg 1811-ben. Tárgyalt művének teljes címe megtalálható a szemelvénynél. 25 Magyarország helységeinek 1773-ban készült hivatalos összeírása. Kiadja a magyar békeküldöttség, Bpest, 1920. 309. 1. 26 Vályi K. András született Miskolcon 1764-ben, és meghalt Pesten 1801-ben. Lexikonénak teljes címe a szemelvényeknél olvasható. 27 Vályi II. 649. 1. 28 Vályi II. 651—663. 28 Korabinszkv 764—772.