Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

30 A topográfus Michael Bonbardus (Bonbardi) (1683—1729) linzi jezsuita kollégium rektora volt; műve Topographia magni regni Hungáriáé, Bécs, 1718. 31 Haán Lajos: Bél Mátyás. In: Értekezések a Történeti Tudományok Köréből 1879. VIII. kötet VIII. szám 37. 1. 32 Bedekovich Lőrinc született 1751-ben, és feltehetően 1839-ben halt meg. 33 Tóth János: A Jászkunság helyzete a 18. sz. végén. (Bedekovich Lőrinc kéziratos könyve.) Jászsági füzetek. Jászberény, 1976. 34 Cornides Dániel (1732—1787) bölcseletdoktor, egyetemi tanár és könyvtárőr. Felsőbb tanulmányait Pozsonyban Bél Mátyás vezetése alatt folytatta, és különösen a történelem vonzotta. Később a széki Teleki grófok könyvtárnoka lett. (Szinnyei) 35 Honismeret, 1979. évi 1. szám 24—26. 1. 36 Horányi: Memória I. 417—8. 1. 37 276. 1. 38 Tóth János i. m. 52. 1. 39 Hübner Johann (1668—1731) merseburgi, majd hamburgi rektor. Bibliai és földrajzi tárgyú könyveket írt. A „Reales Staats-Zeitungs- und Conversations-Lexikon" 1. kiadása 1704-ben Hamburgban jelent meg, és számos kiadást ért meg; 1735-ben pl. már a 15. kiadás látott napvilágot. „Natur-Kunst-Berg-Gewerk- und HandlungsLexikon"-ját először 1712-ben adta ki. Ez is többször került kiadásra. Nagyon népszerű volt Vollstândige Géographie c. műve is. Szinnyei sem Hübner, sem Fejér György nevénél nem emlékezik meg e lexikonról, pedig Fejér műveit hosszan és nagy részletességgel tárgyalja. Ugyanez a helyzet a Petrik-féle bibliográfiával is. Egyedüli forrásunk e tárgyban Ladvocat apát Históriai Dictionariuma, amelyet Mindszenti János fordított magyarra (I—VIII. darab, Komárom, 1795—1809): Hübnerről a IV. darab 145. lapján ír. 40 Fejér György (1766—1851) theológiai doktor, prépost-kanonok és az egyetemi könyvtár igazgatója. Legismertebb műve a hatalmas oklevélanyagot felölelő Codex Diplomaticus. A lexikon teljes címét lásd a szemelvényeknél. 41 Szepesházy Károly (1780—1829) Lőcsén született, majd rövid jegyzősegédeskedés után Bécsben a nemesi testőrség tagja lett. 1806 után a bécsi udvari kancelláriában szolgált, majd a kassai kerület helyettes biztosává nevezték ki. — Thiele J. C.-ről nem sikerült többet kiderítenünk, mint amennyit Szinnyei ír róla: „cs. orosz tanácsos Kassán". Lexikonjaink hallgatnak róla. Közös művük pontos címe a szemelvényeknél megtalálható. 42 A mű címe: Das Kőnigreich Ungarn. Ein topographisch-historisch-statistisches Rundgemálde, das Ganzé dieses Landes in mehr denn 12 400 Artikeln umfassend. Nach officiellen, von den lőblichen Behörden eingesendeten Daten und anderen autentischen Quellén bearbeitet. Kassa, 1833. Hat kötet térképpel. (A Thiele örökösök költségén.) (Szinnyei) 43 Nagy Lajosról Szinnyei sem tud többet, mint amennyit művének a szemelvényünkben feltüntetett, teljes címében maga a szerző mond magáról. Lexikonjainkban neve nem található. 44 Bizáki Puky Károly (1789—1831) Pest és Nógrád vármegyék táblabírája és kitűnő képzettségű közjogi és statisztikai író. 45 Dóczy (Hegedűs) József (1779—1856) szerzetes írónak idézett művén kívül még egy földrajzi tárgyú műve maradt fent: „Magyarország tökélletes mutató-könyve" (Index topographicus), Bécs, 1830. (Szinnyei) 46 Gyárfás István: A jászkunok története, I—IV. kötet, 1870—1885. Előszó az I. kötethez VI. lap. 47 így Pl- a Jászberényi Községi Kath. Főgymnasium Értesítője az 1894—95. iskolai évről, Jászberény, 1895. Ebben az évkönyvben Sápi József tanár A jászberényi községi katholikus főgymnasium története c. cikkében hosszan méltatja Horváth Péter érdemeit, aki az iskola második igazgatója volt. 48 Ennek a kiadásnak a címe: „Értekezés a' kunoknak és jászoknak eredetükről, azoknak régi és mostani állapotjokról", Pest, 1823. 49 Gyárfás i. m. Előszó VIII. lap. 50 Peterka József Sebestyén (1768—1825) előbb papi pályára készült, majd az orvosi pályára lépett. Mint a Kiskunság orvosa a Tudományos Gyűjteményben többször értekezett egészségügyi problémákról. Cikkei a Tudományos Gyűjteményben pl. ,,A' széksóból szappanfőzés" (1817. VII.), ,,A' közönséges levegőről" (1824. X—XII.), de írt a veszettségről, a bábamesterségről stb. is. (Szinnyei) — A szövegrészben ismertetett cikke a Tudományos Gyűjtemény 1818. évi VIII. számának 66—84. lapjain jelent meg.