Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

bolták. Három nyomásos művelésre osztott földje gabonában termékeny. Csapadékos időjárás esetén nádban és sásban is bővelkedik. A lakosság száma eléri a kb. 3193 lelket; közülük 187 római katolikus, 6 görög, a többi a helvét hitvalláshoz tartozik. 492 házat foglal magában. A vásárjogot II. Lipót császárés királytól kapta. Községek a) Lacháza. A Duna mellett fekszik a kerület felső sarkában, Pesttől 5 mérföld távolságra, Ráckevi mezővárossal pedig szomszédos. Azt mondják, hogy a nevét onnan kapta, hogy IV. László királynak itt üdülés céljából kastélya volt, amelyet Lackó házának neveztek. 1742-ben ez a község az előző helyéről, bizonyára a Duna partjáról házait az áradások miatt a mai helyére telepítette át. Területtel szűkösen van ellátva, ezért csak egy nyomásra van felosztva. Egyébként a szántóföldjei jó minőségűek, kaszálóban és legelőben azonban hiányt szenved. Van itt egy királyi postaállomás is. Lakosai kb. 2300-an vannak, valamennyien a helvét hitvalláshoz tartoznak, valamint 5 római katolikus, 8 görög, 391 háza van. b) Szabadszállás Kunszentmiklóson túl két mérföldre települt, (d) Termékeny földnek örvend, kivéve egy homokos részét. Ez a homokos rész nyárfákkal és borókabokrokkal van szétszórtan benőve. Ugyanitt szőlőskertjei is vannak; a folyók és az erdők azonban hiányoznak. Egy királyi postaállomásnak is székhelyet nyújt. Kb. 3000 lakost számlál, akik mindnyájan a helvét hitvalláshoz tartoznak, valamint 4 görögöt, házat pedig 590-et. A szántóföldjei három nyomásra vannak felosztva. c) Fülöpszállás az előzőtől Va mérföldre esik, a Kisér partjára települve, amely sok kanyargás után egészen a Kígyós patakig folyik. A földterülete két nyomásra van felosztva, és a gabona számára elég kedvező. Vannak azonban homokos részei is. A laposabb helyeken alkáli sót nyernek. Helvét hitvallásúak lakják, akik kb. 2300-an vannak, rajtuk kívül még 5 görög. 363 házat foglal magában. d) Majsa (e) Halas mezővárostól keletre két mérföld távolságra van. A Széktónak nevezett tó mellett fekszik. Ennek a szélein olyan köveket ásnak ki, amelyekből meszet is lehet égetni. 1743-ban lakatlan volt. Homokos földterület jutott neki, amelyet csak itt-ott tanyákra osztva használ, és inkább állattenyésztésből, mint földművelésből van a haszna. Mintegy 4000 lelket kitevő római katolikusok lakják és 5 görög. 408 házat számlál. e) Dorozsma. (f) A táj szélén helyezkedik el Szegedtől l

/

2 mérföld távolságra. (d) Zsigmond király pártoló levelében, amelyet 1423-ban Budán Szent Mihály arkangyal ünnepén a Szombatszálláson és Buzgánszálláson lakó, kun Antal Lőrinc fiának és az 6 kunjainak ugyanezen királyhoz benyújtott kérésére bocsátott ki, Szombatszállásnak (Zombat-szállás) nevezik, és ebből utóbb Szabadszállás lett, amint Buzgánszállás is Bugacra változott át.

88 (e) Egykor Majószállásnak hívták. Korvin Mátyás 1475-ben Keresztelő Szent János ünnepét megelőző napon Tóth László és fivére, Domokos kapitánynak megengedte, hogy ugyanerre a szállásra, valamint Csolyószállásra, Fejértóra és Kömpöcszállásra, mivel azok lakossága a pestis csapása folytán lecsökkent, bárkinek a tulajdonából és birtokáról magyar törvény alatt álló népeket befogadhassanak, ha azok az ország törvénye és szokása szerint a földváltságot és más kötelezettségeiket teljesen lerótták, és utána ezeket egyéb birtokosok szokása szerint maguknál tarthassák. (f) Itt kell megemlíteni, hogy a Bába-homoknak nevezett helyen, amikor két öles kutat ástak, faácsolatot találtak, s ezért ezt a kutat a mai napig talpfás kútnak nevezik.