Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)
Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények
Mellette folyik el a Tiszának Maty nevezetű ága. A szántóföldjei két nyomásra vannak felosztva, és egészen jó gabonatermők. A lakosok tanyái pedig Átokháza és Ullés pusztákon vannak. Kiemelkedik ebben a községben az újonnan emelt templom. A lakosok római katolikusok, akik kb. 6435 főt számlálnak, valamint 4 zsidót. 655 háza van. VII. §. Ebben a kerületben a következő puszták vannak: úgymint a) Fejértó (g), Füzes, Balota (h), Zsana, Tajó (i) és Bodoglár, amelyek Halas mezőváros területéhez tartoznak. b) Mérges, amely Füzes pusztával szomszédos, a Hármas Kerület közös birtokában van. c) Átokháza és Ullés jogilag a dorozsmaiaké. d) Kígyós, Ágasegyháza Majsa községhez tartoznak. e) Pálos Jászkisér községhez tartozik. f) Csólyos a félegyháziak birtokában van. Róla megemlítendő, hogy Balassa Bálint 89 grófot 1659-ben 900 magyarral együtt a törökök itt megölték, mivel a csapatot útjában a nagy homok akadályozta. g) Szentlászló, amelynek két negyedét Jákóhalma, egy negyedét Mihálytelek, egy negyedét Felsőszentgyörgy jász községek tartják birtokukban. Dél felől egy esővizekből keletkezett patak öntözi, amelyben bőven vannak teknősbékák, és amely jó kaszálókat hoz létre. A lapos helyeken köveket lehet találni. h) Szánk, amely szomszédos az előbbivel, jog szerint a kunszentmiklósiaké. Egykor Zank-szállásának hívták. i) Móricgát (Móritz gáttya) Lacháza községhez tartozik. Ennek a közepét is egy majdnem járhatatlan mocsár foglalta el, amely körül jó kaszálók vannak. k) Ferencszállása és Galambos Félegyháza mezőváros területéhez tartozik. Az előbbiben az itt levő tavak körül jó köveket lehet kiásni. Egy része tanyákra van szétdarabolva. Itt az eke a földben sok római urnát tárt fel. Galamboson a félegyháziak jó szőlőskerteket telepítettek. 1) Kisszállás, amelynek egyik fele ugyancsak a félegyházi területhez van csatolva, a másik felét pedig az alsószentgyörgyiek tartják birtokukban. Ezeknek a részére benyúlik a Péteri-tó, amely itt majdnem 1000 holdat foglal el, és amelyet Fejér-tónak hívnak. (g) A halasi puszták közül ez a legjobb. Két nyomásra van felosztva. A hely kellemességét növeli a csapadékos időjárás esetén halban és nádban bővelkedő Fejértó, valamint az evvel szomszédos erdőcske. Itt látható Tóth Domokos kapitány lakóházának helye, háromszoros sánc nyomaival, amelyet a mai napig Várhelynek neveznek. {h) Egykor Baltaszállás, amelyet arról a Balta kapitányról neveztek el, akinek Zsigmond király idejében itt a Kőhalom dombon a Nádastó mellett lakóháza volt. (i) Ezen a pusztán Majsa község határánál a hármas kerület nevében emelt méntelep van kényelmes épületekkel ellátva, a nyugati részén pedig maguknak a halasiaknak vannak a tanyáik. (k) Félegyháza egykor a kunok széke volt. Az ide tartozó kunokat Mátyás király 1469-ben Szent Mihály arkangyal ünnepe előtti 3. napon Budán kiadott, bővített kiváltságával a kamara hasznának fizetésétől és mindenféle tehertől és adótól olyan módon mentette fel, hogy az eddig évenként 53 aranyforintnyi királyi adót (census regalis) 13 aranyforint elengedésével 40 aranyforintra csökkentette, és ezt az adót két egyenlő részletben kötelesek folyamatosan fizetni. (1) Lajos Gereth Miklós lajosszállási kapitány szállása volt, akit Ferenc fivérével együtt II. Ulászló 1491-ben Szent Mátyás apostol ünnepe előtti 2. napon Csontos Andrásnak és a Kecskemét-székhez tartozó kunok jövendő főispánjainak védelmére bíz, hogy ne kényszerítsék őket semmiféle taxa vagy természetbeni adó szokásos megfizetésére, hanem tartsák meg őket az Albert királytól engedélyezett szabadságaikban.
