Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Szemelvények

ajándékából épült, valamint a helvét hitvalláshoz tartozóké. Nem kis díszt jelentenek az előbb említett Halas-tó és az azon túl fekvő szőlőtermő dombok, amelyekhez az ugyanezen tóban épített töltésen keresztül vezet az út. Ugyanennek a tónak a közepén látszik egy sziget is, amely egykor sánccal körülvéve és a magasra növő nádtól eltakarva a törökök, tatárok és más ellenségek betöréseinél a lakosoknak menedékül szolgált. Említésre méltó még a királyi postaállomás, amely a Péterváradra vezető pesti úton épült. Hasonlóképpen három dombocska, úgymint az egyik a Sóstó melletti Zöld-halom, a második a város határában levő Piac-hegy, a harmadik a szőlőskertek végén található Nagyhalom; ezekről azt tartja a hagyomány, hogy azoknak az országban kóborló cseheknek a holttetemeiből emelték, akiket Kinizsi Pál itt megölt, valamint két másik, a város keleti oldalán levő halom, amelyek közül a magasabbat Feketehegynek, az alacsonyabbat Kuruc-halomnak hívják; az előbbit Korvin Mátyás fekete seregéről, amely Ulászló idejében Szeged felé tartva itt megállt, a másikat pedig azokról a kurucokról, akiket Kiba A. kapitány 1703-ban ezen a helyen szétvert, és akik közül 234-et itt temettek el, amint az a város jegyzőkönyvében fel van jegyezve. E város területéhez vannak csatolva Fejértó, Füzes, Balota, Zsana, Tajó és Bodoglár puszták. Ezeket egybevéve a lakosok birtokai négy tájon vannak kihasítva: úgymint a szántóföldek két helyen, a legelők ugyancsak kettőn, bár ezek olyan homokosak, hogy a gabonának nem felelnek meg, de a jószág nevelésére, különösen a német birkákéra éppen ellenkezőleg igen alkalmasak. Mivel a fel nem osztott területek nagyobb része homokban bővelkedik, ezért legelőül szolgál. Továbbá a szőlőskertek művelése is nem kis hasznot hajt. Kb. 7972 lakost számlál, akik közül 6750 helvét hitvallású, 1455 római katolikus, 22 görög, 45 bevándorolt zsidó. Ház pedig 1210 van. b) Félegyháza hasonlóképpen népes mezőváros, amely az előbbitől keletre 5 mérföldre, Kecskeméttől északra

86 3 mérföldre, a Tisza folyótól pedig 2 mérföldre terül el. Ékesíti kiváltképpen a tágas plébániatemplom

87 és a Kiskunság törvényszéke, valamint a királyi postaállomás. Igen jó gabonatermő földnek örvend, amely a lakosok között tanyákra van felosztva. Dicsérik szőlője és fáinak igen kiváló gyümölcse miatt. Állatvásárairól is híres. Mivel pedig az előző században a törökök támadása miatt elpusztult, 1743-ban Fényszaruról idehozott lakosokkal telepítették be. Római katolikusok lakják, akiknek a száma kb. 9100-at tesz ki, valamint 13 görög. A házak száma 1028. A mezővárosok sorába 1774-ben vették fel. Hogy itt egykor rómaiak is laktak, azt a földeken szanaszét talált római urnák mutatják. Ezekből van egy ajándékképpen a jászberényi gimnáziumban is. c) Kunszentmiklós (c) elég népes mezőváros, amely Lacháza községen túl 3 mérföldre terül el a Baker nevű ágnál, amely a Dunából szokott feltöltődni. Két templom díszíti, tudniillik a katolikusoké, amelyet Mária Terézia őfelsége alapított, valamint a helvét hitvalláshoz tartozóké. Van itt egy királyi postaállomás is. Egykor földből emelt erődítménye is volt, de azt a törökök 1595-ben lerom(c) Egykor e szállást Tatárszentmiklósnak nevezték. Az idetartozó kunoknak II. Ferdinánd császár és király 1631. szeptember 20-án új diplomában adta ki ugyanazokat a kiváltságokat, amelyeket a Kolbász-székhez tartozó nagykunok számára Mátyás, Ulászló, János és I. Ferdinánd még ki is bővített. Ugyanezeket a kiváltságokat Lipót őfelsége is megerősíti 1682. augusztus 29-én, különösen azt téve hozzá, hogy a szabad kunok és azok kapitányai és háznépük, valamint a hozzájuk tartozó közönség senkinek a kérésére semmiféle bíró vagy királyi vizsgáló által személyében el nem ítélhető, vagy azok bírósága elé állni nem kötelezhető.