Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Kiskunság száz esztendő szakirodalmában (1731—1839) - Bevezetés a szemelvényekhez

Nagykunságról pedig Heves és Külső-Szolnok vármegyénél szól néhány szavas tömörséggel: „A' Jászok' Helységeinek feje Jász-Berény. A' Nagy-Kúnságnak Fő-Városa Kartzag, Kis-új-szállás, Túrkevi, Kunhegyes, Madarász népes Kún helységek."

14 Az 1848-as kiadásban a hármas jászkun kerület már önálló fejezetként szerepel. Az egyes kerületekről már verses összefoglalás is készült. Kunszentmiklósi vonatkozása miatt idézzük legalább a kiskun kerületre vonatkozó versikét: „Kis-Kunságban vagyon Halas, 's Félegyháza, Szabad- 's Fülöpszállás, Sz. Miklós, Lacháza, Dorosma és Majsa, mind búza-tárháza Véren váltott örök, — gyakran vértől áza !"

15 Illyés Bálint kunszentmiklósi helytörténész tárta fel, hogy a Jászkunságra vonatkozó verseket a kunszentmiklósi leányiskola tanítója, Földváry Antal írta a Hármas Kis Tükör számára, s e versek először az 1847-es kiadásban jelentek meg nyomtatásban.

16 Egy kis kitérővel megjegyezzük, hogy a verses forma megválasztásában Losontzi Hányoki nem haladt teljesen járatlan úton. Elődje e téren SZATHMÁRNÉMETI PAP ISTVÁN nagykárolyi nyomdász volt, aki Magyarország versekben való leírása címmel

17 1756-ban adott ki egy kis füzetet. Losontzi Hányoki az ötleten kívül nem vett át tőle semmit. Összehasonlítás kedvéért idézzük azt a pár sort, amely ha nem is a Kiskunságot tárgyalja, de a mi vidékünkre vonatkozik : „Szigetben Rátzkevi, Makád, kívül van Sóit, Tzegléd, Kőrös, Dömsöd, miólta vagyon; 's volt. Ketskemét, sőrével

18 sok éh torkot meg ólt, Tas, Vtse, Kis-Kunság kenyere egy jó fólt. A Pesti szék terjed éppen Kalotsáig, Kit az Érsekség bír régtől fogva máig, Patatich

19 építé Hajóssát holtáig, Ki most őket lakja; bírja jobb sorsáig." Jellemző a magyar szó éhére, hogy még ez a primitív kis művecske is három kiadást ért meg. Sőt a 3. kiadás (1763) címében a szerző már nem pártfogója „nevedékeny if jatskájának", hanem általában „az oskolában tanuló nevedékeny ifjatskák taníttatásokra" ajánlja a művét. A tankönyvírás fejlődése mellett a Bél Mátyás által képviselt tudományos vonal is új művekkel jelentkezett. Mivel az anyanyelv egyre erőteljesebben követelte a jogait, ez a törekvés magyar vonatkozásban is először német nyelvű műveket hozott létre. WINDISCH KÁROLY GOTTLIEB

20 pozsonyi szenátor, majd polgármester anyanyelvének megfelelően németül írt több földrajzi és történelmi művet Magyarországról. Mint Bél Mátyás felvilágosodási eszméinek folytatója megalapította a Pressburger Zeitungot, majd évtizedeken át új és új irodalmi folyóiratokat jelentetett meg. „Mindenhez ért, ami csak a nyárspolgári és kispolgári felvilágosodás körébe tartozik, s mindezt magyar rendi patriotizmussal és német minták után végzi, német nyelven, úgy, hogy egyedül ottléte és élete is akadályát képezi a város elmagyarosodásának és elnémetesedésének" — írja róla Hóman-Szekfű Magyar története.

21