Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Forrásközlés

miatt is rokon. A Telekiek e birtoka szerény és a hegyek miatt zord földdel rendelkezik. 4. Puszta-Fentős (ma: Posta) ugyanazé a családé csaknem hasonló területtel, de makkban és vetésben gazdagabb. 5. Hidegkút

72 (ma: Hideaga) termékeny és mindenféle vetést jól tűrő földnek örvend. A Telekieknek van alárendelve. 6. Koltzér (ma: Coltirea) jó gazdag falu, legnagyobb részét oláhok lakják, akiknek többsége nemes. A falu mezei része a Peleyeké, de rossz hírű a lakosainak útonállásai miatt, akiket a mendemonda szerint „erdős deákok"-nak (A latin szövegben így magyarul! Ford.), azaz hegyi iskolásoknak (scholares montani) neveznek, mivel a hegyi utakat körös-körül bizonytalanokká teszik. 7. Kiss-Boszonta

73 (ma: Bozinta Mica) a Lápos folyóval szomszédos; mindenféle fajtájú vetést megtermő föld jutott neki. A Kornis grófoknak szolgál. 8. Ó-Boszonta

74 (ma : Bozinta Mare) a Lápos folyón túl fekszik azon a helyen, ahol a Szászár folyó beleömlik. Ugyanazon Kornis grófoké. A szántóföldje közepes nagyságú. 9. Kiss Miszt Tótfalu'

5 (ma Tàutii de Jos) Szatmár vármegyével szomszédos a Lápos és a Miszt összefolyásánál. Az itt termő bort a lakosok jófélének tartják; kétségtelenül a szőlőskertjeik fekvése kiváló, ha az éghajlat és a talaj minősége összhangban van vele, mivel dél felé néznek. A Kornis grófok birtoka. 10. Szászár (ma: Sásar) attól a folyótól kapta a nevét, amely mellett fekszik. Szőlőtermő dombjai vannak, de annál terméketlenebb a szántóföldje. A Kornis grófoké. Lakosai szekerezéssel enyhítik szegénységüket. 11. Hagymás-Lápos (ma: Lápusel) a Lápos folyó keleti partján fekszik. Hajdan magyarok, most már oláhok lakják. Méltán említik a tartomány leggazdagabb községei között, mert egyrészt a lakosok száma, másrészt a szántóföldje kiválósága folytán jól bírja magát. A méltóságos Teleki családé. 12. Aranyos

76 (ma: Ariesul de Padure), ha latinra fordítanád „arany falu" (vicus aureolus); talán azok miatt az aranyerek miatt nevezik így, melyeket hajdan itt műveltek, mert az erdős hegyek közé települt. A Teleki grófok örökbirtoka. 13. Koltó (ma: Coltâu) a felsoroltak között az első olyan falu, amelyet a maguk kötelességeinek kiválóan eleget tevő magyarok laknak. Kétségkívül konyhakertjeiket ezen a vidéken szokatlan szorgalommal művelik, és ezeknek termékeit többnyire jövedelmező fáradsággal Nagybányára hordják. Ráadásul a makktermő erdők nagyban hozzájárulnak a hely hasznosságához. A Telekiek birtoka. 14. Katalinfalva

77 (ma: Catálina) ugyanezek birtoka és az előbbihez teljesen hasonló, mivel magyarok lakják, akik nagy mértékben foglalkoznak kertészettel. Egy hatalmas és pompás templom romjai láthatók itt. 15. Szakálosfalva (ma: Sácáláseni) egyik részét oláh nemesek lakják, a másik része a Telekieké. Mindenben kiváló község, mivel a föld termékenysége egybeesik a lakosoknak mind a számával, mind pedig a szorgalmával. De vannak itt nagy kiterjedésű, makkot termő erdők is. Keletről a Lápos folyó mossa. 16. Karuja

78 (ma: Coroieni) a Lápos nyugati partján fekvő falu, amely házassági jogon Pográtz-birtok. Kiválóan művelik a ráadásul tágas és jótermő szántóföldjét. 17. Remete (ma: Remetea Chiarului) az állami futárút állomása, Rivulinustól,

79 melyet a magyarok Nagybányának neveznek, három mérföld távolságra