Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Forrásközlés

Van keletre. Igen szép fekvésű, mivel a Lápos folyó fölött emelkedő domb lej­tőjét foglalta el, a másik oldalán pedig makktermő erdőkkel van körülvéve. Van­nak, akik úgy vélik, hogy hajdan egy remetének volt itt a lakása, amelyet később látogatni kezdtek, és így faluvá lett. Kétségtelenül a nevének értelme egyezik, mivel „remete" (A latin szövegben így magyarul! — Ford.) magyarul a latin remete = eremita szót jelenti. A telepesek részben oláh nemesek, részben föld­művesek, akik a Telekiek joghatósága alá tartoznak. 18. Költse 80 (ma: Culcea) a Katona-nemesek örökbirtoka. A földje, ha a vetésterületet nézi az ember, szűkös, mivel jó részét makkot termő erdők fog­lalják el. 19. Kovás (ma: Coas) azon a környéken kétségkívül a legnagyobb község, ha a lakosok számát tekintjük, akik oláhok. Tágasabb föld jutott neki osztály­részül. Mészkőben bővelkedik, ezért a lakosok fő tevékenységüket nem minden haszon nélkül a mészégetésre fordítják. A méltóságos Teleki családnak szolgál. 20. Kis-Körtvélyes (ma: Curtuiusl Mic) a Bánffy család hegyi faluja, amely makkot termő tölgyfaerdei miatt kiváló, de annál szűkösebb a vetésre alkalmas földje. 21. Garbonátzfalva 81 (ma: Cárbunari) a fentebb leírt fekete forrása miatt említendő; a vidék természetének megfelelően inkább erdőkben, mint szántók­ban gazdag. A Telekieknek van alárendelve. 22. Gyertyános (ma: Cárpinis), melyet oláh lakosai „Karpenetz"-nek nevez­nek. Mindkét név gyertyánfát (ornus) jelent, amelyből bőségesen van a körü­lötte levő erdőkben. A Telekiekhez tartozik, de lakosai azoknak a hegyeknek a rejtekeitől csalogatva, amelyek között laknak, időről időre előtörnek rabolni. 23. Berentze (ma: Berinfa) észak felé a legtávolabbra fekszik. Oláhok lak­ják; ugyanezen nép nemesei között van különféleképpen felosztva. 24. Szurdok-Kapáinak (ma: Copalnik) oláh nemesek községe, amely szép síkságon helyezkedik el, és nagy, de kevésbé termékeny szántóföldekkel rendel­kezik. Ezt híressé teszik savanyú vizei, amelyeket már említettünk. Innen emel­kedik föl a Mondschel nevű hegy, amely rablóknak rosszhírű menedéke. 25. Russor 82 (ma: Rusor) nem megvetendő falu, amely a Kornis családhoz tartozik, de nemesek sem hiányzanak, akiknek itt birtokaik vannak. 26. Monostor 83 (ma: Copalnic Mánástur) csinos fekvésű, ugyanis a Kapálnak folyó mossa, amelynek mindkét partján van bőséges és termékeny szántóföldje. A Bánffyaké és egyeseké a nemesek soraiból. 27. Vád (ma: Vad) oláh nyelven gázlót jelent, amely itt a Kapálnak folyón át nyit utat, de egyúttal szép és termékeny síkságon fekszik. Részben a Misics grófok, részben nemesek birtokolják. 28. Latzkonya 84 (ma: Lâschia) a Kapálnak folyó szeli ketté, innen van a hely szépsége ezen a körülfolyt síkságon. Van egy szép fekvésű és mintegy mes­terségesen emelt hegye, amely szőlővel van beültetve; az itt termő bor a hely zord természetéhez képest egyáltalában nem rossz, és hónapokig pompásan el­tartható. A Mikes grófoknak szolgál. 29. Kováts-Kapálnak (ma: Fáuresti) a Kapnik völgy bejáratánál van elhe­lyezve a szomszédságában emelkedő hegyek miatt terméketlen helyen. Ezért van az, hogy egyes lakosok szénégetők (az oláhok ezért carbonar-nak mondják), és a nagybányai kohónak szolgáltatnak anyagot, mások szekeresek. A Teleki nemzetségé. 30. Ploppis 85 (ma: Plopis) igen magas hegyek között helyezkedik el, a lakosai részben szekerezésből, részben rablásból élnek. Földje a hely kedvezőtlen volta

Next

/
Thumbnails
Contents