Bács-Kiskun megye múltjából 6. - Helytörténeti források és szemelvények a XVIII-XIX. századból (Budapest, 1982)

Bél Mátyás: A kővári kerület története - Bevezetés a fordításhoz

országban, hogy Bél valamely külföldi hatalom zsoldjában áll s nem is annyira tudományos czél az, amely őt vezeti, hanem inkább azért kívánja minél részletesebben ismertetni az országot, nevezetesen megerősített helyeit, hogy ama hatalom, mely őt zsoldjába fogadta, betörés esetében magát kellően tájékozhassa".

34 Ezért 1720-ban Pálffy Miklós nádor Bél Mátyást maga elé idézte. Bél bemutatta kéziratát, és a művelt nádort sikerült meggyőznie célja tisztaságáról, sőt a nádorban támogatóra is talált. A XVIII. század végén Vályi András professzornak is, aki Magyarország helységeit betűrendes lexikonban foglalta össze, védekeznie kellett az adatszolgáltató nemes vármegyék olyan téves nézetei ellen, hogy nem szabad az ország titkait a nagyvilág előtt feltárni. Vályi így védekezik a méltatlan vád ellen: „Sehol sem fordul elő az én munkámban az Országnak belső ereje, sem a' Városoknak népessége, sem a' Lelkeknek száma, sem a' jövedelmeknek summája, sem egyebek; melyek felől tsak legkissebbett is gyanakodni lehetne".

3

'

5 A század első felében ez a vélekedés még erősebb lehetett, és mintegy önigazolásképpen hiányoznak Bél Mátyásnál is a lélekszámra vonatkozó adatok. Kővárvidéke első összefoglaló statisztikáját ifj. Palugyay Imre Megyerendszer hajdan és most c. művében olvashatjuk, ö Bárándy János

36 és Fényes Elek

37 úttörő magyar statisztikusok adataira támaszkodva megállapítja, hogy Kővárvidéken van 1 kir. kamarai polgárváros, 1 földesúri polgárváros és 90 falu, azaz összesen 92 helység. A lakosok összlétszáma Bárándy szerint 44 600, Fényes szerint 45 345 lélek. Mindkettőjük adatai az 1830-as évekre, azoknak inkább a második felére vonatkoznak. Ugyanitt találjuk a terület lakosságának első nemzetiségi statisztikáját is. Idézzük: „Elágazik a népesség b) nyelvre Bárándy szerint Fényes szerint törzsökös magyar 3 000 3 511 magyaros 2 000 német 1 000 1 317 oláh 38 600 40 517 Összesen 44 600 45 345"

38 Amint látjuk, Bárándy becslésnek tűnő kerek számai nem sok eltérést mutatnak Fényes pontos adatokra támaszkodó számaitól. Megállapítható, hogy a magyarság létszáma még Bárándy kedvezőbb adatai alapján is alig haladja meg a 11%-ot, Fényes adatai alapján pedig a 8%-ot sem éri el. A helységnévtárak nemzetiségi megoszlásról nem tájékoztatnak, de a lakosság összlétszámának alakulása szempontjából mégis érdekesek. Közöttük első Gámán Zsigmond Helység-névtár c. műve. Gámán 1861-es adatai szerint KŐvárvidéke hat járásában 90 helység található 46 611 lakossal.^

9 Ezt Bél Mátyás adataival csak annyiban áll módunkban összehasonlítani, hogy Bél idejében csak 2 járás és benne 84 helység volt. Az 1863-ban kiadott Magyarország helynévtára hat járásban 92 helységet mutat ki, s a lakosság összlétszámát 44 245-ben határozza meg.

40 Az 1873-as kiadású Helységnévtár már csak négy járást említ, mert megváltozott a közigazgatási beosztás. A lakosok száma ekkor 51 744 fő volt.

41 További statisztikai adatok gyűjtését megakadályozza az, hogy 1876-ban Kővárvidéke önállósága megszűnt, és beolvadt részben Szatmár, részben SzolnokDoboka vármegyébe. A XX. század első éveiben kiadott vármegyei monográfiák-