Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
FELNŐTTOKTATÁS - SZŐTS RUDOLF Gimnáziumi felnőttoktatás a Katona József Gimnáziumban
Az egyes osztályok létszámának alakulását a 10. sz. melléklet tartalmazza. Az 1952/53-ban indult osztály az eredményes vizsgák ellenére a III. osztály végére már csak 2 főből állott az induló 9 fővel szemben. A IV. osztály megnövekedett létszáma a megyei összevont vizsgának köszönhető, s így tulajdonképpen az I. osztályban indult 9 főből 2 jutott el az érettségiig. Az 1953/54-ben indult osztály szívósabbnak bizonyult, és az induló 9 főből már 66%, azaz 6 fő tett érettségit. Az érettségire jelentkezett 14 fős létszám a megye más gimnáziumaiból egészült ki az OM 853—32/1956. VI. sz. rendelete alapján. Ugyanakkor megállapítható, hogy az 1956. július 2-i érettségi kivételével, ahol két főt ismétlésre utasítottak, (nem a mi iskolánk tanulói voltak) sem kimaradás, sem ismétlés vagy javítóvizsga az anyakönyv szerint ezen a tagozaton nem volt. Az eredményes érettségit tett tanulók származási adatait all. sz. mellékletben találjuk meg. Érdekes, hogy értelmiségi származású nem volt közöttük. Zömükben munkás és paraszt származásúak voltak, bár az 1956-ban érettségizettek negyedrésze egyéb származású volt. A foglalkozási rovatukban általában a pártalkalmazott kifejezés szerepel, de volt közöttük lapszerkesztőhelyettes, MNDSZ, SZMT vezető is. Ez az oktatási forma, amint említettük, 1956 után teljesen megszűnt. Anyakönyveinkben folytatásának nyoma nem található. Az egyéb dolgozók részére szervezett polgári levelező tagozat Ezt az oktatási formát részben a szükség, részben egy ideális elképzelés hozta létre. A szükség annyiban jelentkezett, hogy valóban voltak olyan beosztású dolgozók, akik számára megvalósíthatatlan volt heti négy délutánon, illetve estén az iskolába járás. Ennek megoldására kigondolták azt az ideális embertípust, amely a maga szorgalmával, tudásvágyával és főleg lankadatlan kitartásával otthon előre elkészül az arra a hétre beosztott anyagból, és amikor eljön hetenként egyszer a konzultációra, ott már csak a meg nem értett anyagrészekből kíván a szaktanártól segítséget. A heti egyszeri oktatás tehát csak abból áll, hogy az előző anyagrész problémáit, amelyek a tanulóknak nehézséget okoztak, megoldják a szaktanár segítségével, illetve a sazktanár előzetes segítséget ad a következő heti anyag várható nehézségeinek otthoni megoldásához. A pedagógiai optimizmus még abban is érvényesült, hogy a tanulóktól nem lehetett számonkérni a konzultációkról való távolmaradásaikat, bár számukra a konzultációk látogatása elvileg kötelező lett volna. így a számonkérés legfeljebb az őket munkaidőben elengedő vállalat, 38 Bács-Kiskun megye múltjába! V. 593