Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

Természetesen ezeken a hibákon nevelőink egységes ráhatással igyekeztek, és igyekeznek javítani. A körzetesítés első időszakában — különösen a kevesebb tanteremmel rendelkező körzeti iskolák — még olyan problémával is küzdöttek, hogy a váltakozó tanítás miatt bejáró tanulók délután jöttek iskolába. Pl. : Császártöltés, ahol 1963. szeptember 1-ón körzetesítettek. 33 felsős járt ide busszal. A váltakozó tanítás miatt, amikor az délután történt, 16

30-kor már el kellett menniük a megállóhoz, mert ekkor indult az utolsó járat. így az is előfordult, hogy a délutáni tanítás esetén egy-egy szaktanár egész hónapon át nem találkozott a tanítványaival. Természetesen később az AKÖV-vel történt tárgyalások alapján, 18 órakor indult az utolsó járat. A délelőtti tanításkor is előfordult, hogy a tanítás befejezése előtt indult a busz. A rendes tanítási idő megtartását úgy lehetett biztosítani, hogy reggel 7

30-kor kezdődött a tanítás. Viszont ez azzal járt, hogy a Tv-adásokat nem sikerült felhasználni. A tantermek hiánya miatt nehézséggel küzdöttek Fülöpszálláson is. Probléma nemcsak ezen a helyen volt, hanem Kecelen is. A tanulókat 13

45-kor szállította haza a busz, s azokon a napokon, amikor hat óra volt, nem volt idő a napköziben történő ebódelésre. Az előbb említett császártöltési probléma ma már megoldódott, a tanulók csak délelőtt járnak iskolába, s ehhez alkalmazkodik a buszjárat is. Egyébként a busszal járó és a tanítás után haza utazó tanulók hátrányos helyzetben vannak a nem utazókkal szemben, mert ritkábban vehetnek részt a korrepetáláson. Ez csak akkor biztosított, ha az ötödik, vagy hatodik óra szabad. Viszont a délutáni jéták, sportköri, szakköri foglalkozásokon nem tudnak részt venni. Ilyen vonatkozásban a menetrendszerinti busszal történő utaztatásnak árnyoldala is van. Természetesen, ha figyelembe vesszük, hogy a tanuló mit kap a szakrendszerű oktatástól, akkor még mindig felbecsülhetetlen az előnye a kisiskolákban járókkal szemben. Az ötödik osztálytól rendszeresen tanulja az orosz nyelvet is, amely a továbbtanuláshoz elengedhetetlen követelmény. (,,Az általános iskola nevelés és oktatás terve" alapján 1982/83. tanévben már a negyedik osztályban is megkezdődik az orosz nyelv oktatása.) Amikor egy-egy tanyai iskola felső tagozatát körzetesítettük a hatodik, a hetedik és a nyolcadik osztályosok részére az első évben külön foglalkozásokat kellett tartani az orosz nyelv megismerése érdekében. A körzetesítés eddigi tapasztalatai alapján elmondhatjuk, hogy a nagy társadalmi összefogás nem volt hiábavaló. A tanulók a kezdeti nehézségek után beilleszkedtek és felzárkóztak a belterületiek sorába. Míg általában a tanyai iskola nyolc osztályát elvégzettek 15—20—25%-a tanult tovább,