Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - UDVARHELYI ISTVÁN Körzetesítés a kiskőrösi járásban

iskolások számára bentlakásos körzeti nevelőintézmények hálózatának kiépítését." E hálózat kiépítése indult meg az 1954/55. tanévvel. Korábbi elnevezéssel hétközi otthonok, tanyai internátusok a szocialista oktatásügyünk új hajtásaiként a társadalom kezdeményezésére főleg helyi erőforrásokból, társadalmi támogatással jöttek létre. Az 1954/55. iskolai évben egy diákotthon működött az országban 38 tanulóval. A második diákotthon 1959/60-as tanévben kezdte meg működését 67 fővel. Az 1962/63. tanévben 11 ilyen diákotthon működött 545 tanulóval. Az 1971/72-es iskolai évben már 96 diákotthon működött 6 719 tanulóval. Az 1979/80. tanévben már 126-ra emelkedett a diákotthonok száma, a tanulóké pedig 10 346-ra. A helyes társadalmi kezdeményezés meghozta a maga gyümölcsét. Létrejöttek kultúrforradalmunk legfrissebb hajtásai : az általános iskolai diákotthonok, melyek otthont nyújtanak azoknak a felső, de az utóbbi években az alsó tagozatosoknak is, akik közlekedési nehézségek miatt nem lehetnek bejáró tanulói a körzeti iskoláknak. A körzetesítés végrehajtása megyénkben Megyénk tanyavilága és a körzetesítés Megyénk, Bács-Kiskun, az ország legnagyobb tanyás megyéje. Az 1970-es évi népszámlálás alapján a lakosság száma 573 ezer volt. Ebből 150 ezren éltek szórvány-tanyákon. Az 1980-as népszámlálás alapján a megye lakóinak a száma 568 500. Az 1970-es adatokhoz viszonyítottan csökkent, bizonyára a tanyán lakóké is. De még mindig számottevő. A múlt súlyos öröksége miatt sok megoldatlan problémával küszködünk. Megyénkben 1949-ben lakosságunk 41,8%-a, 1960-ban 36%-a, 1972-ben 28,7 %-a, tehát még mindig több mint egynegyede tanyán lakik. A felszabadulás után 28 új község és sok külterületi lakott helység alakult. Azt vártuk, hogy a mezőgazdaságban végbemenő szocialista átszervezés miatt, valamint az iparosítással a tanyarendszer hamarabb megszűnik, és gyorsan végbemegy a tanya ifjúságának kulturális felemelkedése. A folyamat azonban sokkal lassabb, mint gondoltuk. Erdei Ferenc történelmi leckének nevezte a tanyaproblémát, s 1965-ben azt írta róla, hogy legalábbis két évtizedre kell