Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

FELNŐTTOKTATÁS - SZŐTS RUDOLF Gimnáziumi felnőttoktatás a Katona József Gimnáziumban

véssék a tanulók, és minél kevesebb teendőjük maradjon otthonra, hiszen zömmel valóban munkában álló dolgozókról volt szó. Az anyakönyvi bejegyzések szerint félévi minősítő osztályzatot a tanulók csak a VIII. osztályban kaptak, amikor a teljes 1948/49. tanév volt a tanulmányi idejük. Az oktatás ingyenes volt. A tanulóknak tandíjat nem kellett fizetniük. Szemerey Andor igazgató közlése szerint a VKM a dolgozók oktatásával kapcsolatos összes dologi kiadást (fűtés, világítás stb.) havonta készített igénylés alapján a fenntartó református egyháznak megtérítette. A tanárok óradíját a nappali tagozaton érvényben levő összegben az iskola igazgatóságán keresztül ugyancsak a minisztérium utalta ki. Az államosítás után pedig mindennek fedezése az állami ellátmányból történt. A létszám alakulását a 2. sz. melléklet tartalmazza. Ez azt igazolja, hogy a lemorzsolódás a szokásosnak nevezhető kritikus pontokon következett be. Az I. osztályos felvételi napló tanúsága szerint 29 fő iratkozott be, de az anyakönyvbe, amelyet feltehetően csak a tanév végén, az osztályozás előtt fektettek fel, már csak 16 fő került. Tizenhármán visszariadtak a munka mellett valóban nagy áldozatot jelentő tanulástól. A II. osztályból kimaradt 3 főnél a kimaradás oka nincs feltüntetve. A III. és IV. osztályos kimaradások okaként a hosszas hiányzás szerepel. Akár a 29 beiratkozotthoz, akár az I. osztályos anyakönyvbe került 16 főhöz viszonyítjuk a IV. osztályt eredményesen elvégzettek számát, a lemorzsolódás igen nagy volt. Ez annál inkább igaz, mert a 9 főből 1 tanuló csak a III. osztályban csatlakozott ehhez az osztályhoz. így —még a 16 fős induló létszámhoz viszonyítva is — csak 50% végzett eredményesen. Jobb volt a helyzet a felső tagozaton. Az elfáradás jelei itt a második évben, a IV. osztályban jelentkeztek : a tantestület 3 főt hosszas hiányzás miatt nem osztályozott. A VII. és VIII. osztály 2—2 kimaradójánál az ok nincs feltüntetve. Ha az V. osztály 18 fős induló létszámát szembeállítjuk az eredményesen végzett 13 érettségizettel, akkor 72%-os eredményességet kapunk. A 13 érettségizettből azonban 2 fő csak a VII. osztályban kapcsolódott be ebbe az oktatásba, így a fenti százalék annyiban módosul, hogy az eredeti induló létszámból mindössze 11 fő (61%) maradt. A tanulók foglalkozás szerinti megoszlását a 3. sz. melléklet mutatja ki. A származási kategorizálás helyett itt a tanulók foglalkozását vettük figyelembe. Az anyakönyvek is ezt tüntetik fel, s így a szülők foglalkozása nem állapítható meg. Feltűnő a tisztviselők és kereskedők nagy száma, de már találunk gyári munkást, ipari alkalmazottat, sőt napszámost is a tanulók között. Űj színfoltként jelentkezett a nők helyzetének változása. A háztartásbeliek tanulás révén igyekeztek biztosítani munkába állásukhoz a lehetőséget. Ennek tudható be, hogy a IV. osztályt eredményesen elvégzett 9 fő-