Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

FELNŐTTOKTATÁS - SZŐTS RUDOLF Gimnáziumi felnőttoktatás a Katona József Gimnáziumban

bői 6 volt a nő. Az érettségizettek között viszont nő nem volt, mivel az előző rendszerben a nők számára még a négy polgári elvégzése is csak keveseknek állt módjában, s így 1946-ban a felső tagozat indulásakor inkább csak a mai nyolc általánosnak megfelelő képzettség megszerzésére gondolhattak. A tanulók életkorát kimutató 4. sz. melléklet arról tanúskodik, hogy a tanulók zöme az alsó tagozaton a 20. és 30. életév között található. Érdekes, hogy még egy 57 éves OTI (ma SZTK) —tisztviselő is szükségesnek tartotta a IV. osztályos (8. általános) bizonyítvány megszerzését. Az érettségizett 13 főnél az életkor már szélesebb skálájú megoszlást mutat, és a tanulók születési éve 1902 és 1929 között mozog. Ha összegezni akarjuk ennek az első felnőttoktatásnak a jelentőségét, akkor azt mondhatjuk, hogy bár a létszámbeli eredmények nem magasak, mégis tiszteletet érdemel a bátor kezdeményezés, annak korai felismerése, ami később országosan szervezett intézménnyé vált. Olyan úton jártak, amely számukra ismeretlen volt. Mindent megtettek az eredmény megszületéséért, és egyben olyan tapasztalatokat szereztek ebben az oktatási formában, amelyet pár év múlva iskolánk felnőttoktatásában eredményesen kamatoztathattak . Ami pedig a tanulókat illeti, az érettségizett 13 fő életútjának további alakulása azt mutatja, hogy közülük négyen egyetemen folytatták tovább tanulmányaikat, és orvos, állatorvos van közöttük. A többiek is értelmiségi munkakörbe kerültek. Egy részük megmaradt az eredeti alkalmaztatási helyén, de előbbre léphettek, előadók, csoport- és osztályvezetők lettek. Sorsuk és egyéni boldogulásuk alakulásában mindannyiuknak nagy segítséget nyújtott iskolánk evvel az oktatási formával. A rendszeres felnőttoktatás kezdetei 1950 szeptemberében megalakult városunkban a Ságvári Endre Szakérettségis Kollégium, amely 1954. júniusáig folyamatosan működött az egykori Faragó Béla Pedagógus Árvaház épületében. Célja bentlakásos kollégiumi rendszerrel olyan munkás- és parasztfiatalok felsőbb tanulmányokra való előkészítése volt, akik az előző rendszerben a továbbtanuláshoz való előképzettséget nem szerezhették meg. A kollégium országos beiskolázás alapján népesült be, s így helybeli tanuló alig akadt közöttük. Iskolánkat mégis érintette ennek az oktatási formának a helybeli megtelepedése, mert mindjárt a megalakulásnál Oláh József tanár iskolánktól került a szakérettségis kollégium tanulmányi igazgatói beosztásába, tanáraink pedig óraadókként vettek részt a kollégium oktató munkájában. Sőt 1951 szeptemberétől