Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

FELNŐTTOKTATÁS - SZŐTS RUDOLF Gimnáziumi felnőttoktatás a Katona József Gimnáziumban

ma néven működött. (Ez a két osztály ma az általános iskola 5., illetve 8. osztályának felel meg.) Az ntóbbi célja az volt, hogy azokat, akik más iskolatípusban, elsősorban a polgári iskolában szerezték előző bizonyítványukat, és a fennálló rendelkezések értelmében csak különbözeti vizsga letétele után folytathatták gimnáziumban a tanulmányaikat, erre a különbözeti vizsgára előkészítse. A tanévet a dolgozók gimnáziumában a minisztérium engedélyével az eredmények gyorsabb elérése céljából két részre osztották: egy szeptembertől februárig terjedő téli és egy márciustól július végéig terjedő nyári tanévre. 1947. február 28-án tehát már bizonyítványt kapott az I. osztály, február 26-án pedig levizsgázott a különbözeti tanfolyam a IV. osztályból. (A különbözeti vizsga tárgyait az 1. sz. melléklet mutatja. Ennek a különbözeti magánvizsgálatnak a letételét a Budapestvidéki Tankerületi Főigazgatóság 7531/1946—47. főig. szám alatt engedélyezte.) Majd a nyári tanévben párhuzamosan haladt a II. és IV. osztály, és bizonyítványt kapott 1947. nyarán. Az 1947/48. tanév elején beindult a III. és VI. osztály, és tanulmányait 1948. februárjának végén fejezte be. Azonnal indult a nyári tanév a IV. és VII. osztályokkal, és végződött 1948. nyarán. A júniusban bekövetkezett államosítás után a IV. osztályt végezttek részére a tanfolyam nem folytatódott. Ök végeredményben elérték céljukat: megszerezték az általános iskola 8. osztályával egyenértékű bizonyítványt. így tanulmányaikat befejezhették. Az 1948/49. tanévre áthúzódott azonban a VIII. osztály tanulmányi ideje. Ezt az osztályt már teljes tanévben végezték el a dolgozók, és a nappali tagozatos VIII. osztállyal egyidőben, azaz 1949. június 21-én tettek érettségi vizsgát. Tekintve, hogy az órarendi kimutatások, osztálynaplók nincsenek meg, így az oktatással kapcsolatosan Szemerey Andor igazgató és dr. Bognár Imre tanár, valamint két volt tanuló, Nagysolymosi István és Varga Imre közlésére voltunk utalva. Egybehangzó közlésük szerint a dolgozók hetenként ötször (szombat és vasárnap kivételével) napi 4 órán vettek részt munka után az esti órákban. A munkahelyükön továbbtanulás címén semmiféle időkedvezményben vagy szabadságban sem részesültek. Tantárgyaikat az 1. sz. mellékleten láthatjuk. Ezek a testnevelés kivételével megegyeztek a nappali tagozat tantárgyaival. Közöttük szerepelt a hit- és erkölcstan is, és osztályzatot nyertek iskolai magatartásból is. Tankönyveik a nappali tagozatos tankönyvek voltak. Központi irányítás hiányában a szaktanárok a maguk belátása szerint alkalmazott módszerrel igyekeztek a tanulók felkészülését elősegíteni, és az órákon rendszeresen feleltetve iparkodtak tisztázni, hogy az előző órákon mit nem értettek meg világosan a tanulók. A módszertani célkitűzés az volt, hogy a lényeget az iskolában ne csak megértsék, hanem be is