Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

szülőjének (gyámjának) kérésére, a nemzetiségi anyanyelvű tanulók szülői titkos szavazással döntenek abban a tekintetben, hogy gyermekeik számára : 1. anyanyelven folyó oktatást kívánnak-e a magyar nyelvnek, mint tantárgynak tanításával, vagy pedig 2. az anyanyelvet csupán külön tantárgyként tanítsák."

63 A szülők tehát szavazhattak az anyanyelvi oktatás formájáról, s ha a szavazás eredményeként az anyanyelven történő oktatást választották, 20 egy nemzetiséghez tartozó tanuló jelentkezése esetén a rendelet engedélyezte a nemzetiségi tanítási nyelvű népiskola megnyitását. A szavazásokat 1945. december 31-ig kellett lefolytatni.

64 A tankerületi főigazgató

65 azonnal felszólította a tanfelügyelőket, hogy a szavazás megtartásáról megfelelő tapintattal intézkedjenek, bár személy szerint feleslegesnek tartotta a szülők megszavaztatását, mivel a sajtóból arról értesült, hogy a kormány a nemzetiségeknek kötelező anyanyelvi oktatást kíván bevezetni még 1945 végén, vagy 1946 elején.

66 Mindenesetre a szülőkkel ismertették a rendeletet és biztosították a megye minden szláv lakosú községében a szavazás feltételeit. Katymáron 1945. december elején a szülők a magyar nyelvű tanítás mellett döntöttek, anyanyelvüket pedig a rendeletben megszabott óraszámban kívánták taníttatni.

67 Garán és Csávolyon a szülők külön levélben kérték, hogy szavazhassanak az anyanyelvi oktatásról, Hercegszántón december 22-én kérelmezték ezt. Baja kül- és belterületén —a tanfelügyelő állítása szerint —a szülők nemhogy kérték volna a bunyevác nyelv tanítását, hanem egyenesen tiltakoztak annak bevezetése ellen azzal az indokkal, hogy ,,a bunyevác nyelvtudással 63 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 10.030/1945. M. E. sz. rendelete a nemzetiséghez tartozó tanulók nemzetiségi oktatása tárgyában. Ez hatálytalanította a 11.000/1935. M. E. sz. rendeletet és annak végrehajtási utasítását, valamint a 700/1941. M. E. sz. rendeletet és annak végrehajtási utasítását. 64 A szavazás iránti kérelmet a tanfelügyelőnél írásban, vagy az iskola igazgatója előtt szóban kellett előterjeszteni. A szavazás bizottság előtt folyt. (08.800/1945. V. K. M. sz. rendelet a 10.030/1945. M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában. Magyar Közlöny 1945. 168. sz.). 65 A közoktatásügyi igazgatás rendje maradt az 1935. VI. te. szerinti. Az ország területe 8 tankerületre tagozódott: 1. Budapesti tankerület 2. Budapest vidéki tankerület 3. Székesfehérvári tankerület 4. Szombathelyi tankerület 5. Pécsi (Baranya m., Bács-Bodrog m., Somogy m., Baja ез Pécs thj. város) tankerület 6. Szegedi tankerület 7. Debreceni tankerület 8. Miskolci tankerület 66 Baranya megyei Levéltár (továbbiakban BmL.) XXIV. 501. Pécsi tankerületi főigazgató 2333—3/1945— 67 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 180/1946.