Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - FEHÉR MÁRIA Adatok a délszláv nemzetiségek alsó fokú oktatásának történetéhez Bács-Bodrog vármegyében 1945—1948

csak a szomszéd állammal vehető fel a kapcsolat és ezt a nyelvet a gyermek otthon is megtanulhatja".

68 A rendeletben előírt oktatási feltételek biztosítása érdekében a tanfelügyelő jelentést kért arról, hány szerb-horvát nyelvet beszélő tanító van a megyében. A megye 11 községéből — ahol a délszláv nyelv tanítását bevezették — 6 népiskolából — Bácsalmás, Csikéria, Gara-Györgypuszta, Tompa és Vaskút — azt jelentették, hogy a szláv anyanyelvű tankötelesek oktatása 1945 végén még nem volt biztosítható délszlávul tudó tanító hiánya miatt. Tanítóhiány volt az 1944/45., de még az 1945/46. iskolai évben is. Öt községben viszont: Bácsbokodon, Csávolyon, Felsőszentivánon, Hercegszántón és Katymáron az anyanyelvi oktatás megindulhatot.

69 A nemzetiségi oktatás ügyének rendezését tárgyi feltételek hiánya is nehezítette. Bajaszentistvánon például a róm. kat. népiskolában csak egy teremben volt pad, a táblát egyes osztályokban egy darab fekete táblamaradvány, vagy fekete papíros helyettesítette. Olvasókönyv gyanánt —még a magyar gyerkek is — szakácskönyvet, mesekönyvet, napilapot használtak, falitérkép sem volt.

70 Tompán egy szülő többszöri felhívásra sem járatta gj'ermekeit a délszláv tagozatra azzal az indokkal, hogy „nincs tankönyv, nem érdemes iskolába járatni a gyermekeit".

71 A tanítóképzés is akadozott. A Bajai Magyar Állami Líceum és Tanítóképző Intézetben 1945 előtt a német nyelv mellett második idegen nyelvként a horvát nyelvet tanították. A horvát nyelv tanítása azt volt hivatva szolgálni, hogy a horvát, bunyevác, sokác vidékek a nemzetiség anyanyelvén beszélő tanítókat kaphassanak. Ezt a tanítási rendszert azonban a felszabadulás után megszüntették, mert a 37.000/1945 V.K.M. sz. rendeletben a horvát nyelv nem szerepelt a tanítható élő idegen nyelvek között. Az intézet igazgatója és a tankerületi főigazgató közötti huzamos levélváltások sem oldották meg a kérdést.

72 így a délszláv területek népiskoláiba egy darabig nem került szakképzett, az anyanyelvet is beszélő tanító. A hiányzó tanítói létszámot menekült tanítókkal töltötték be. A megyében 40—50 menekült állami tanítót osztottak be, nemcsak nemzetiségi tagozatba. Még így is magas tanulólétszám jutott egy-egy tanítóra, általában 50—60, néhány helyen 100 gyereket is tanított egy tanító. így az elmélyült oktató-munkára nem igen volt lehetőség. 68 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 2725/1945. 69 BmL. Pécsi tankerületi főigazgató 2333—3/1945—40. 70 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 9/1947. 71 BKmL. Bács-Bodrog vm. tanfelügyelője 934/1940. 72 BmL. Pécsi tankerületi főigazgató 548/1945—40.