Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

tények azonban magukért beszélnek. Az eddig elvégzett munka folytatása azért is szükséges volt, mert 1970-ben a kis létszámú és részben osztott iskolák tanulólétszáma még mindig 15 471. Ennek fontosságát felismerte a megyei pártbizottság és a megyei tanács is. 1971 decemberi együttes ülésén a tanyai lakosság életkörülményeinek javítására komplex programot hagyott jóvá, melynek keretében a tanyai iskolák körzetesítésének befejezését 1980-ban határozta meg.

134 A nemzetiségi iskoláztatás alakulása 1945—1970 között Magyarország felszabadulásával a hazánkban élő nemzetiségek is visszanyerték szabadságukat. A demokratikus élet megindulása után néhány hónappal megjelent az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelete a különböző' nemzetiségekhez tartozó tanulók anyanyelven való oktatásáról. Ezt követte 1946 elején a VKM-nek — a tanügyigazgatást és az iskolák feladatait meghatározó — 1200/1946. sz. rendelete.

135 A mai megyét jelentő területen 1945-ben jelentős számú nemzetiségi lakosság élt. Bács-Bodrog vármegyében számottevő volt a német és a szerb-horvát anyanyelvű lakosság, de kisebb számban Pest-Pilis-Solt-Kiskun vámegyében is találhattunk német és szlovák nemzetiségűeket. Pontos számukat egyik területen sem lehetett soha meghatározni. Ennek okai közismertek. Az 1941. és 1949. évi népszámlálások között a háború, valamint a potsdami egyezmény következtében sokat változott a nemzetiségi lakosság létszáma és aránya megyénkben is. A jelenlegi megye területén 19 olyan település van, amit a lakosság aránya alapján nemzetiséginek nyilváníthatunk. A 19 község, illetve város közt van olyan is, ahol a lakosság 90—95 százaléka, de mindenképpen legalább 20 százaléka német, délszláv vagy szlovák nemzetiségű. Becsült számuk — megközelítő pontossággal — 50 000-re tehető 1949-ben. Bács-Bodrog vármegyében — a fent említett VKM remdeiet alapján — már 1946. március 15—19. között külön beiratkozást tartottak a délszláv nemzetiségű községekben. A beiratkozás eredményeként Bácsalmáson, Felsőszentivánon, Csávolyon, Garán, Hercegszántón és Katymáron nemzetiségi tanítási nyelvű iskolák felállításáról intézkedtek. Ez év szeptembe134 BKmT V. B. irattára: A külterületi és tanyai lakosság életkörülményeinek távlati fejlesztési programja. Előterjesztés. 1971. 135 BALOGHNÉ—TURŐCZI—NAGY, 1962. 49. p.