Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

OKTATÁSPOLITIKA - BODOR JENŐ Bács-Kiskun megye oktatásügyének jellemzői a felszabadulás után (1945—1970)

rében még két helyen — Csikérián és Bácsbokodon — kezdte meg délszláv tanítási nyelvű iskola a munkát.

136 Megindult tehát — rendelkezések alapján — a nemzetiségi iskolahálózat kiépítése, fejlesztése. A működésüket a megyében 1946-ban megkezdett délszláv nemzetiségi iskolák tannyelvűek, illetve nyelvoktatók voltak. A pedagógusszükséglet biztosítása érdekében a VKM Pécsett „délszláv kisegítő-tanítói tanfolyamot" indított. A három hónaposra tervezett tanfolyamra Bács-Bodrog vármegyéből 36-an jelentkeztek.

137 1946—1949 között tovább folytatódott a nemzetiségi iskolahálózat kiépítése. A továbbfejlesztés több irányú munkát jelentett. Egyik ilyen feladat a délszláv nemzetiségi kollégium létrehozása. A nyelvoktatás feltételeit ugyanis nehezen tudták volna biztosítani a megye kisebb településein, így vetődött föl kollégium és körzeti iskola megszervezésének terve Bácsalmáson. A nemzetiségi iskolákban az általános iskolává szervezés gondjait tetézte még a speciális tankönyvek iránti igény, illetve azok hiánya.

138 Ez utóbbi érdemi megoldására azonban csak az 50-es években került sor. A német nemzetiségűek iskoláinak felállításáról ekkor még nincs szó, hiszen még tartott a 12.330/1945. M. E. számú — ,,a magyarországi német lakosságnak Németországba való áttelepítéséről" szóló — rendelet végrehajtása. Bár a kitelepítés 1945—1946-ban ténylegesen befejeződött, a rendeletet a következő évek nagy jelentőségű belpolitikai eseményei miatt, csak 1950-ben helyezte hatályon kívül a 84/1950. M. T. sz. rendelet. Ebben megfogalmazást nyert, hogy ,,a magyarországi német lakosok . . . magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenjogú polgárai".

139 Akitelepítési rendelet hatályon kívül helyezése után nem sokkal, megkezdődött a német nyelvoktatást végző nemzetiségi iskolák életre hívása is. Az 1951/52. tanév elején megindult szervezőmunka eredményeként 1952 januárjában Bács-Kiskun megye 7 községében meg is kezdték a német nemzetiségi nyelvoktatást. Bácsbokod, Csatalja, Gara, Vaskút, Nemesnádudvar, Hajós és Császártöltés után 1952. szeptember 1-től Hartán és Bácsalmáson is megszervezik a nyelvoktatást.

140 A szlovák anyanyelvű oktatás bevezetéséről 1954-ben intézkedik a közoktatásügyi miniszter. Bács-Kiskun megyében ezzel minden érdekelt nemzetiség számára megteremtődött a lehetőség anyanyelvi kultúrájának és 136 BKmL: Közigazgatási Bizottsági iratok. 134/1945. 137 BKmL: Közigazgatási Bizottság iratai. 428/1946. 138 Köznevelés, 1949. 7. 158—160. p. 139 Hatályos jogszabályok gyűjteménye 1945—1908. 2. köt. 1909. 52. p. 140 BKmL: A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Oktatási és Népművelési Osztályának iratai. 859—1/8/1952. Jelentés a német nyelvoktatás bevezetéséről. 4* 51