Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

november 1-től tanított Csávolyon. 0 már az 1941. február 1-én kiadott 700/1941. ME számú rendelet szerint is taníthatott, vagyis az addig magyarul oktatott tárgyakat anyanyelven oktatta. Hercegszántói sokac anyanyelvű pedagógusként minden tőle telhetőt megtett anyanyelvünk ápolása érdekében. 1941 nyarán azonban Csávolyról —ki tudja miért —áthelyezést kapott Csíkszeredára, majd onnan még abban a tanévben Csáktornyára. Az oktatás, áthelyezésével Csávolyon megint csak névlegessé vált, mivel már nem volt pályázó. Tovább gyengítette a reményeket az 194l-es nemzetiségi iskolareform, amelynek hasznát a német iskolaügy látta. A felszabadulás után megszülető új társadalmunk politikai, társadalmi, kulturális téren egyaránt a nemzeti-nemzetiségi egyenjogúság talajára helyezkedett. A kormány 10 030 ME rendeletével már a szülőkre bízta a döntést. A 2280/1946. ME sz. rendelet az általa felsorolt helyeken a délszlávok összeírását rendelte el a kulturális és egyéb nemzetiségi jogaiknak hatékonyabb biztosítása érdekében. Ez Csávolyon is megtörtént, ahogy a község krónikájában is olvasható: ,,A fejlődés különbözősége következtében a bunyevácok a felszabadulás után igen aktívan kapcsolódtak be a mai rendszer építésébe. Jóformán ágyúdörgés közben alakult meg tömörítésükre az Antifasiszta Front. Székházuk a jelenlegi diákotthon volt, ahol a délszláv iskola is helyet kapott. Az Antifasiszta Front helyi szervezete vezetőségének tagjai Vidákovity István, Páncsity Menyhért, Vidovity Máté, Milassin Béla, Gáspárovics Mihály — később Ikotity Mihály is — foglalkoztak az iskolaszervezéssel. így az új tanév megkezdése után az érvényben levő rendeletek szellemében megtörtént az önálló délszláv tanítási nyelvű állami népiskolába való beíratás. így a délszláv gyerekek már állami iskolába jártak, ahol a hitoktatás fakultatív, amíg a magyar iskola még katolikus maradt. A nevelők az állami esküt 1946. március 29-én tették le. ,,Az 1946. évi november hó 28-i beiratkozáskor 31 tanuló iratkozott be a csávolyi állami délszláv tanítási nyelvű népiskolába. Dr. Szirányi Pál (aláírás) tanügyi titkár, a beiratást vezető vármegyei tanfelügyelő kiküldött." Ezt olvashatjuk a kezdő önálló év iskolai haladási naplójában. (A körbélyegző kétnyelvű : Drzavna narodna skola sa juznoslavenskim nastavnim jezikom Cavolj ; Állami délszláv tanítási nyelvű népiskola Csávoly. Középen a Kossuth-címer.) Az összeírást Romác István felsőszentiváni tanító végezte nagy ügybuzgalommal. Ekkor már januártól kezdve a német származású Flock Istvánné (Bernhardt Maja) tanítónő tanított, aki Dél-Bácskából került ide, s így a szerbhorvát nyelvet jól ismerte. 1946 nyarán a sportpályán egy tornabemutató