Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

alkalmával a délszláv iskola aratta a legnagyobb sikert a ,,Biljana platno beljase" című népdalfeldolgozás, a „Vrbnice nad morém" bemutatásával. A tanulók jól beszélték a bunyevác nyelvet, mely az irodalmi nyelvhez közelálló. Szerettek iskolába járni és nem volt hiányzás. Fiockné még a tanév során átkerült a helyi magyar iskolába férje helyére. Az 1946. évi december 21-én a községházán megtartott rendkívüli képviselőtestületi gyűlés a 49/kgy. 946. véghatározatában egyhangú szavazással kimondja, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter úr rendelkezését tudomásul veszi s az állami délszláv tanítási nyelvű népiskolát megszervezi. A Bács-Bodrog vármegyei Földhivatal 13 164. sz. leiratát az állami délszláv tanítási nj^elvű iskola részére házingatlan juttatása tárgyában az UFOSZ és Betelepítő Bizottság 1947. november 14-i ülésén ismertették. Eszerint a Hamháber Mihály tói elkobzott 118. hsz. alatti házra esett a választás (mai neve: Eötvös u. 1.). Lássuk az iskola történetének további kronológiai sorrendjét a képviselőtestületi jegyzőkönyvek alapján. 2123/1947. sz. jegyzőkönyv, készült Csávolyon, 1947. július 23-án délután 19 órakor. ,, —2. Előadó jegyző ismerteti 49/kgy. 1946. sz. véghatározatot, mely szerint az állami délszláv iskolát megszervezi. Mivel a már meglevő rk. iskola kicsinynek bizonyult így a F. I. B.-től kiigényelt Folkmann Jakab-féle 111. hsz. lakház használtatott volna fel iskola céljára megfelelő átalakítással. Ezügyben megkeresést intéztünk a bajai tanfelügyelőséghez, s a megtartott vizsgálat során erre a célra megfelelőnek lett nyilvánítva. Majd ezután az átalakítási munkálatok kivitelezése végett ugyancsak megkeresés intéztetett a bajai államépítészeti hivatalhoz. Majd az államépítészeti hivatal 1947. év július 7-én kelt 1118/1947. számú átiratát előadó teljes egészében felolvassa és közli, hogy a kérdéses épület csak ideiglenes megoldásul szolgálhatna, mert iskolai célokra még nagyobb átalakítások melett sem felelne meg véglegesen. Ideiglenes használatra való átalakítások is nagyobb költséget igényelnek. Éppen ezért a szóban forgó épület átalakítását nem javasolja az állam építészeti hivatal, annál is inkább, mivel Bács-Bodrog vármegye részére a három éves terv keretén belül falusi iskolák céljaira biztosított 2 160 000,— Ft összegből a második évre 105 ezer forint költséggel Csávoly községben két tanterem irányoztatott elő. Éppen ezért a község részéről sokkal kívánatosabbnak tartaná, ha ezen létesítendő tanterem részére az új iskola közvetlen közelében telek biztosíttatnék kellő időben, nehogy megfelelő telek hiányában a tantermek építkezése késedelmet szenvedjen. Előadó ismertetése után általános vita alakult ki. Végül is egyöntetűen alakul ki az álláspont, hogy az új iskolával szomszédos és deportálásban levő Farkas Imre és neje, Nagy Imre út 15. sz. alatti lakóháza és portája lenne a