Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

arról végül is — az idők múltán — kiderül, hogy nagyon is drága ... a munkánk, erőnk, amelyet belefektettünk, tíz év elteltével már nem hozott gyümölcsöt. Tehát 1969-ben másodszor is elérkeztünk a kétműszakos tanításhoz. Ismét tennünk kellett valamit. Nemcsak új tantermek létrehozását akartuk, hanem korszerűbb, és a modernebb oktatást is biztosító létesítmények kialakítását. A Járási Tanács VB. állást foglalt az iskola bővítésé mellett és egy esztendő múlva, 1970-ben meg is indult az építkezés. Az akkori Művelődésügyi Minisztérium is segített gondjaink megoldásában. A társadalmi összefogás és a hathatós támogatás eredményeképpen 1972-ben befejeződött az 1937-ben épült iskola új szárnyának építése és a réginek a felújítása, korszerűsítése. Alagsorában kapott helyet az úttörőklub és a négy helyiségből álló helytörténeti gyűjtemény (falumúzeum). Fent négy új tanterem, nevelői klub, egészségügyi rész, mosdó, WC, olaj fűtés. Az iskolaátadó ünnepségen 1972. június 11-én az ünnepi beszédet dr. Gosztonyi János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, oktatási államtitkár, országgyűlési képviselő mondta és adta át az „emlékiratot". Az iskolában elhelyezett falumúzeum megnyitó beszédét dr. Ortutay Gyula akadémikus, országgyűlési képviselő, az Országos Honismereti Bizottság elnöke mondta el. Számos országos, megyei, járási vendég volt jelen. Közöttük dr. Pozsgay Imre, a jelenlegi kulturális miniszter is. Erre az alkalomra készült el az iskola homlokzatára az új ötvösmunka, vagyis a lemezborítással burkolt dekoratív sgraffito, Máté János és Kertész Géza budapesti iparművészek munkája, amelyet az iskolának 432 257, — Ft értékben készítettek a Lektorátus ajándékaként. A bajai járásban elsőnek Csávolyon nyílt meg a tanyai gyerekek számára általános iskolai diákotthon, a megye, a járás és a községi tanács anyagi támogatásával. Ebben a környékbeli 40 gyermek hétfőtől szombatig szállást, ellátást kap, megszabadulva a „hajdan volt" elődeik kíméletlen életformájától. A tanyai élet a kisgyermek munkáskezét is igénybe veszi, s míg otthon vannak, a házi kisegítés miatt tanulásra nem sok idő jut. A diákotthonban viszont annak a kötelességének él a gyermek, ami ebben a korban ráhárul : tanul. Tudásban, a tanulás lehetőségében is ugyanazt kapják, mint a községbeli, vagy akár a városi gyerekek. Számtalanszor hallani, hogy több iskolás valósággal irigyli a diákotthon lakóit. A társas élet, a napi ötszöri bőséges étkezés, a tanári segítség, a szórakozás, a sport lehetőségei, no meg a mosdó és a fürdő . . . Hány falusi gyerek él ma még ilyen kényelemben 1 Az iskola bővítésével — melyhez államunk hárommillió forint támogatást