Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)
NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)
nyújtott — módunkban volt a mai követelményeknek megfelelő, szaktantermes oktatást bevezetni. Az általános iskola tartalmi fejlődése a több mint három évtized alatt minden területen jelentős volt. Tanterve az első — 1946-ban megjelent — dokumentumok óta négyszer (1950-ben, 1958-ban, 1963-ban és 1978-ban) változott. Egyik alkalommal sem egyszerű cserékről vagy igazításokról volt szó. Társadalmunk, oktatásügyünk a felszabadulás óta eltelt több mint három évtized alatt történelmi méretekben is óriási eredményeket ért el az egyenlőbb tanulási lehetőségek megteremtésében. Ennek ellenére ma még korántsem egyenlők a művelődési esélyek. A távlati iskolarendszer részletei még nem rajzolódtak ki, a kutatásnak, a tervezésnek még sok a teendője ezen a területen. Önálló állami délszláv iskola A Kecskeméti Állami Levéltári Szemle 1967. évfolyamának 3. számában — mely a bajai járás községeinek áttekintő helyzetképéről ad tájékoztatást — az 1944—45-ös esztendőről olvashatjuk: „A csávolyi rk. elemi népiskolában a felszabadulás megváltoztatta a nemzetiségi tagozatok beosztását: eddig volt 2 teljes német, 1 magyar—német és 1 magyar—bunyevác. Jelenleg 1 magyar—bunyevác, a többi mind magyar." Igaz, hogy 1945. január 3-ától, amikor is Csávolyon megkezdődött a tanítás az itt élő bunyevácok magas nemzetiségi öntudatának hatására az oktatást megváltoztatták. Szerepet játszott ebben az is, hogy a szovjet egységek mellett néhány hétig meg a jugoszláv partizánok is a faluban tartózkodtak ebben az időben. A felszabadulás napjától visszavonult községi elöljáróság helyébe a közhangulat hatására az ideiglenes elöljáróság csak bunyevácokból állott, amely 1945. márciusáig volt a helyén, amíg a Nemzeti Bizottság nem nevezte ki az új elöljáróságot. Ez az elöljáróság alakította ki a Levéltári Szemlében leírt tapasztalatot. A gyermekeket a főépület egy termében I—VIII. osztályt összevontan 22 tanulóval Bogdán Erzsébet tanította, de csak magyarul, mert másképpen nem tudott, lévén magyar nemzetiségű, de Dél-Bácskából került Bajára. Az állást az igazgató szerint Flitter Irénnek szánták, aki Zsablyáról jött volna, de sohasem érkezett meg a községbe. ,, . . . Most, az iskolai év küszöbén feltétlenül ki kell térnünk egy számunkra nagyon fontos kérdésre, amely még a mai napig nem oldódott meg — olvasható a Sloboda 1945. szeptember 8-i számában. —Ami a szerbeket illeti, a múltban ők rendelkeztek saját egyházi iskolákkal, szerbhorvát tanítókkal.