Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

nevelővel. Külterületen újból megnyílt a József házi iskola, szintén 1—8. osztályos osztatlan tagozattal, egy nevelővel. Egy óvodai csoport indult egy óvónővel, 40 gyerekkel. Az általános iskola megszervezéséről az 1945. augusztus 18-án hatályba lépő 6650/1945. ME számú rendelet intézkedett. Végrehajtásáról az Ideiglenes Nemzetgyűlés által adott felhatalmazás alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter gondoskodott, aki 37 000/1945. VKM számú rendeletével az 1945/46. iskolai év megnyitásáról és tanulmányi rendjéről is intézkedett. Ezt a célt szolgálta az 56 002/1945. VKM. szám alatt az 1944/45. iskolai évre kiadott utasítás is. A 70 000/1946. VKM számú rendelet szerint az 1946/47. tanévben tovább kell fejleszteni azokat az iskolákat, amelyek még népiskolai keretben működnek és saját kereteik között nem tudják biztosítani a tandíjmentességet, a nevelők és helységek hiányának megszüntetését. Községünkben e rendeletek végrehajtása nagy erőfeszítéseket és sok nehézség leküzdését igényelte. Az iskolavezetés például a felszabadulás után nem volt egyenletes. 1945 — 57-ig hat igazgató váltotta egymást különböző okok miatt, szinte kétévenként. A háború után ez a gyakori igazgatócsere akadályozta a munkát. 1948 őszétől az iskolákban a hétszámjegyű új és szokatlan osztályozási rendszert vezették be. Történelmi előrelépést jelentett az iskolák államosításáról szóló, az országgyűlés június 16-án elfogadott 1948. évi XXXIII. törvény, amely elrendelte a nem állami iskolák, tanulóotthonok, továbbá a kisdedóvodák és a hozzájuk tartozó felszerelések, berendezések államosítását. Az iskolák államosítása ugyanis végleg felszámolta az iskolák megosztottságát, s véget vetett az egyház több évszázados eszmei, ideológiai hatalmának az iskolákban. Megteremtette az oktatás és nevelés egységét, a szocialista nevelés egyik legalapvetőbb feltételét. A törvény végrehajtása azonban nálunk — éppúgy mint az ország más vidékein — a maradiság és haladás erői küzdelmeinek közepette mehetett csak végbe. Ezt kívánom az alábbi források alapján érzékeltetni. Bajai István tanyai tanító például így emlékezik az iskolák államosítására: ,, . . . Amikor megkaptuk az értesítést Bajáról, hogy az államosítással kapcsolatban nagygyűlés lesz, már az előtte levő napokban felkeresett hivatalomban a plébános és közölte velem, hogy ,átmeneti időszakra a hívek adakozásából tartsuk fenn magunkat'. Erre én azt mondtam, köszönöm, én ebből nem kérek, mert az államosítás mellett kitartok, ha egyedül maradok is. A plébános haragosan távozott. Ügy tudom, hogy azon a napon összehívtam a nevelőket, felolvastam a bajai értekezlet meghívóját és megkérdeztem, kik azok, akik bejönnek Bajára. A nevelőket egyenként megkérdeztem,