Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

lek volt itt. Közben magyarok is települtek a községbe, számuk 1776-ban 51 házaspár. 1783—1784-ben az érsek Németországból származó római katolikus vallású német, 424 házaspárt telepített a községbe. így a három nemzetiséghez tartozó lakosok száma 1783-ban már 1487 volt. 1740-ben templom épült. 1748 óta önálló plébánosa volt és megkezelték az önálló anyakönyv vezetését. Ezt megelőzően már említik az „oktatást privát házban". A község községgé alakulásának első évei után a XVIII. század elején tanügyről tulajdonképpen csak annyiban beszélhetünk, hogj

r az érseki hatóságtól a ferencrendiek utasítást kaptak, hogy a már lakott helységekben gondoskodjanak a gyermekek hatéves kortól serdülőkorig való oktatásáról. Ennek megfelelően a bajai ferences zárdából Csávolyra érseki utasításra — amióta Bajáról, Pandúrból Csávolyra telepítették ki a bunyevácokat — Augustinus Carkovich és Simon Marincsevich atyák jártak ki pasztorálni a gyermekeket és híveiket, s tanították akkor a bunyevác lakók gj'ermekeit imádságra, templomi énekekre. P. B. Bonaventura a néhány gyereket vasárnap délelőttönként elsősorban a római katolikus vallás elemeire és az imádságokra, egyházi énekekre, az írás-olvasás, számolás alapelemeire oktatta egy magánházban. Feltűnt neki éles eszével és kiváló tehetségével egy Milassin Bertalan nevű gyermek, aki 1736-ban itt született. Amikor Bonaventura atyát 1756-ban áthelyezték Budára, pártfogoltját is magával vitte, hogy ott tanulhasson. Milassin bölcseleti tanulmányait Radnán, a teológiát pedig Budán végezte és a Szent Ferenc-rendben mint rendi nevet, a Miklóst kapta. 1760-ban szentelték pappá. Egykori feljegyzései szerint a tabáni járványos betegség idején és később is nagy segítséget nyújtott a rászorulóknak. Később Firenzében tökéletesítette teológiai tudását, majd Lodi-ban, a rendi főiskolán filozófiát tanított. 1767-ben tábori lelkész lett. 1782-ben II. József tábori esperessé nevezte ki, majd 1790. január 19-én székesfehérvári püspök lett. Ott is halt meg 1811-ben. Nevéhez fűződik a püspöki palota építésének befejezése, a püspöki szeminárium felállítása, nyugdíjas papok részére alapítvány és intézet létesítése. 0 volt az első diplomás ember a faluból. 1748-ban önálló plébániát kapott a falu és ezzel egyidőben egy iskolaházat. Tulajdonképpen hivatalosan ettől az időponttól számítjuk Csávolyon az oktatás kezdetét és az első tanítói megbízást. Az első plébános Kalinka Georgikus volt, aki 1757-ig tevékenykedett. Addig is keresztelni, temetni és misét mondani a ferencesek jártak ki. Pl. : Evetovics Ferenc (1730), P. Terzsich Pál (1732—1741), P. Jugovich Bernardin (1734), P. Csilich Lukács (1734), a zvorniki (Bosznia) rendtartomány tagja két év alatt 170 személyt az ortodox (katolikus) hitre térített a lutheránus és a kálvinista szektákból, majd a császár tábori misszionáriusa lett. LTgyan-