Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

csak kijártak P. Zsarkovich Ágoston (1748), P. Basslich Bonaventura (1756-ig), és sokán mások. Ezek a kifejezetten csávolyi kapcsolatok 1748-ban szűntek meg, amikor Csávolyon is megindult az egyházi anyakönyvezés. 1776-ban, Bosnyák Josephus plébános működése idején aljegyzői és kántortanítói munkakört szétválasztották, s Aradi Ágoston már csak tanítással foglalkozott, és az érseki uradalom fél telek földet csatolt a tanítói javadalmakhoz. 1803-ban második tantermet emelt a község (a mai iskola mellett). Ebben az épületben kezdetben segédtanítók tanítottak, majd 1854-ben önálló tanító került ide. A tankötelezettség az országos helyzetnek megfelelően még ismeretlen volt. Csávolyon csak télen volt tanítás, általában november 1-től március közepéig. Sok szülő a számára magas tandíj miatt nem engedte gyermekét iskolába, A tanítás nyelve magyar, bunyevác és német. Az 1868-as népiskolai törvén^

7 papíron biztosította a szegény nép gyermekei számára is az elemi iskola elvégzésének lehetőségét. A valamivel jobbmódú tanulók a viselt ruhájukat a „szegényeknek" ajándékozták. Az is előfordult, hogy cipőt adtak kölcsön a téli hideg napokra mezítlábas osztálytársaiknak, hogy azok elmehessenek az iskolába. A nyomorgó szülők gyermekeiket napszámba küldték a környező tanyákra. A munkaadók szívesen alkalmazták őket, mert a gyermekmunkáért lényegesen kevesebb bért kellett fizetni. 1874-ben megszervezték a községben a harmadik tanítói állást, s bővítették az iskolát. 1876-tól a nagyszünet augusztus—szeptember helyett július — augusztusra esett. Naponta kétszer (délelőtt—délután) kétszer két és fél óra hosszat folyt a tanítás. Csütörtökön pihentek. Ebben az iskolában tanult 1936-ig a község minden nemzedéke. A negyedik állást 1889-ben szervezték, amikor a templommal szemben, a kántorlak telkén felépült a negyedik tanterem (ma a KTSZ lakatosműhelye). Ekkor már hatosztályos elemi iskolai oktatás volt Csávolyon. A 4., 5. és 6. osztály osztatlan volt és az ismétlőiskolát is bevezették. Ekkor a tankötelesek száma: 353. A község 2969 lakójából 1645 nem tudott írni-olvasni. Szükséges megjegyezni, hogy amikor 1874-ben a harmadik tanteremmel bővítették ki az iskolát (melyet deszkából készült válaszfal választott el a másik tanteremtől, s ünnepélyek rendezésekor szétnyitották), az mintegy öt méter mélységben benyiilott a szomszédos plébánia papi kertjébe. Mivel az egyházi iskolaszék a római katolikus elemi iskolának kizárólagosan csak ennyit adott át telkéből. Ez a folyosórendszer csak 1937-ben szűnt meg a régi iskola telkén gyorsan felépült új iskola építésekor, amikor is a papi kertből kiegészítették a tantermek melletti udvarrészt Petres János esperesplébános felajánlására, az Érseki Hatóság jóváhagyásával. 32* 515