Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - MÁNDICS MIHÁLY A csávolyi délszlávok anyanyelvi oktatása (1748—1978)

említve hivatkozik a Baja melletti 44 település felsorolására, közöttük Csávolyt is említve, ahol bunyevác, illetve sokác parokija (fare) volt.

6 A bunyevácok származását a már említett Antunovic Ivan érsek, aki sok fáradságot és költséget fordított arra, hogy megvilágítsa a bunyevácok e vidékre telepedését, a következőket írva: „Régi iratok bizonyítják, hogy őseink már a mohácsi vész (1526) előtt letelepedtek a Duna és a Tisza mentén egészen Esztergomig ..." ö is elismeri azonban, hogy a betelepedés nagy hulláma később zajlik le. ,,1686 óta —írja —, amikor Buda keresztény kézre került vissza, a boszniai és szerbiai keresztény szlávok gyakran települtek át ide, mert minél jobban nőtt a keresztény hatalom, Bulgáriában, Szerbiában, Boszniában és Hercegovinában annál durvábbak lettek az uralkodók. És hogy életüket, s kicsi vagyonukat megmentsék, az első adandó alkalommal menekültek onnan, sőt egész falvak felkerekedtek, s Ausztriába települtek át." . . . így történt, hogy a szlávok — vagyis a szerbek, a hercegovinaiak, a bosnyákok, a dalmátok és a horvátok — szívesebben telepedve a sajátjaik által lakott vidékekre, mint idegenbe, ide jöttek át, s eljutottak a Duna mellett Esztergomig, a Tisza völgyében pedig a Jászságig."

7 Bár nincsenek megbízható történelmi adataink a bunyevácok Duna mentére településéről, vannak azonban olyan történelmi források, amelyekből megállapíthatók a bunyevácok kitelepülésének időpontjai régi hazájukból, a Dalmát-tenger mellékéről.

8 Természetes és érthető, hogy a korabeli viszonyok között a nyelvi környezetüktől elszakadt bunyevácok éppúgy ébren tartják származásuk hagyományait, mint ahogy etnikai-nyelvi fentmaradásuk biztosítékát a szláv közösség gondolatában vélik felfedezni.

9 Az eddig ismertetett idézetek és a témával kapcsolatos irodalom csak megerősítenek abban, hogy a helyes utat járjuk, amikor kutatjuk, feldolgozzuk és közreadjuk a jelenleg Magyarországon élő horvátok, szerbek és szlovének, s azok minden etnikai csoportjának történetét.

10 Múltunk, jelenünk és jövőnk ugyanis szorosan egymásra épül. A szülőföld szeretete, a jó értelemben vett lokálpatriotizmus természetes eleme az ember érzésvilágának. Maguk a nemzetiségiek is sürgetik ennek a feladatnak az elvégzését, hi6 Ivan Antunovic: Sazprava o Podunavskih i Potisanskih Bunjevcih i Sokcih. Sombor, 1930. 120—127. o. 7 Ivan Antunovic: I. m. 8 Alba M. Kuntic: PoCeci bőrbe za preporod BaCkih Bunjevaca. Beograd, 1969. 352., 397. o. 9 A szláv kölcsönösség gondolatának árnyalt-történeti marxista szellemű értékelésére ld : Arató Endre : A nemzetiségi kérdés története Magyarországon 1790—1840. Bp., I960.1. kötet, 229—280.1. 10 Mándics Mihály: A nemzetiségi honismereti kutatás néhány időszerű és módszertani kérdése. Honismeret, 1978. 5—6. sz. 60. o.