Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

elsajátítása céljából. Itt voltak a póttanfolyamok is. A katolikus tanítók három évfolyama végzett, akiket a tanítóképző' harcos németekké nevelt, s akik a katolikus iskolában elszánt hívei voltak a német nyelvtanításnak. E generációk voltak a bácskai iskolán kívüli német népművelés szervezői is egészen 1890-es évekig. Ok alapítják az „Apatinier Deutscher Mannergesangsverein (1859), a Pantschevoer Mánnergesangsverein (1863), Bulkeszier Mánnergesangsverein (1868), ugyancsak ők a Pantschevoer Deutscher Gewebegesangsvérein (1886), nevű egyesületeket, amelyek a német népdal és népi kultúra fő művelői.

55 A vármegye iskoláinak többsége katolikus felekezeti iskolaszékek felügyelete alatt volt. 110 helységből levő iskolák tartoztak a kalocsai érsekség felügyelete alá. Ezek között hivatalosan 1890-ben hat községben: Beresztovác, Futták, Gojdobra, Gákova, Obrovácz, Rigicza tisztán német tannyelvű iskola működött. Ugyanekkor 21 felekezeti katolikus iskola német—magyar vegyes tannyelvűként. Ezek a következők : Bajsa, Beresztovác, Bikity, Bukin, Csatalja, Cséb, Csonopla, Dérony, Filippova, Gara, Horgos, Kalocsa, Katymár, Keczel, Kernya, Kuczura, Kula, Nemes-Militics, Szivacz, Szonta, Sztanisics, Tovarisova, Vaskút, Veprovácz. Öt községben a katolikus iskolák tannyelve horvát—német—magyar. Ezek: Béreg, Csávoly, Doroszló, Plávna, Vajszka.

56 A tanfelügyelő kimutatásának pontosságát megerősíti Berauer József Kalocsai egyházmegye iskolaügyének történetírója által 1896-ban közölt iskolastatisztikai összeállítás, amely az 1895. évi állapotokat rögzítve mindenben megegyezik az állami tanfelügyelet öt évvel korábbi kimutatásával.

57 Az 1905. évi állami tanfelügyelőség felméréséhez viszonyítva a változás elenyésző. Csonoplán pl. a bunyevác nyelv tantárgyként történő tanítása is megindult.

58 A katymári vegyes tannyelvű iskolát 1902-ben tisztán magyar tannyelvűvé alakították át a német iskolaszék kérésére.

59 Militicsen 1901-től a hittant kivéve, mindent magyarul kezdtek tanítani.

60 Ófuttak tisztán német tannyelvű iskolájában a magyart, számtant, földrajzot, történelmet, alkotmánytant, és természetrajzot, természettant magyarul is tanították. Az 1895. évi felmérést követően az Osziváci katolikus elemi iskolában is magyar tannyelvet vezették be. Vajszka 1896-tól meg55 Ingomar Sem: Die nationale Bewegung der ungarlandi3cher Deutschen vor dem Ersten Weltkrieg. Eine Entwicklung im Spannungsfel zwischen Aildeutschtum und ungarischer Innenpolitik. München B. Oldenburg Verlag. 60—61. p. Továbbá: Harold Steinacker: Die Nationaliteten-frage in Ungarn. München, 1968. 353. p. 56 AV SK BB F Síi 6239/1890. k. 57 Berauer József: A kalocsai egyházmegyei rom. kat. népiskolák története. Kalocsa, 1896. táblázatok. (Hangsúlyozom azomban, hogy iskolák egész sora csak németül tanított, mert nem volt magyarul tudó tanítója.) 58 AV SK BB F SN 3493/1905. 3836/1905. Tanfelügyelői számok. 59 Uo. 60 Uo.