Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

szüntette a háromtannyelvű tanítást. Vaskúton pedig 1899-től csak magyar tannyelvű iskola működött tovább. Kula esete igen érdekes, mert 1887-ig vegyes tannyelvű, majd két éven keresztül magyar tannyelvűvé változtatták, de ezt követően az érsekség ismét német—magyar tannyelvű tanítást engedélyezett. Valamennyi többi katolikus felekezeti, illetve községi iskola megmaradt tisztán német, vagy vegyes tannj^elvűnek. A tanfelügyelőség iratai között a német tannyelvű iskolák rendszeres látogatásáról 1880—1908 közötti időszakról maradtak fenn jegyzőkönyvek. E látogatások jegyzőkönyvei, illetve rendszeres feljegyzései a szerb nyelvű iskolákban készült dokumentumokhoz hasonlóan, a statisztikai anyag mellett, fontos és reális kép megrajzolását teszik lehetővé a nemzetiségi iskolákról és a nyelvtanítás valóságáról. 1880. márciusi látogatásakor Szeghegyen Halbruck Ignácz német tanító beadványt nyújtott át a tanfelügyelőnek, amelyben a következőket adta elő : . . . 26 családból egy társulat alakult magyar tannyelvű iskola fenntartására, s őt tanítójukká választotta."

61 Kérik a nemes célú iskola nyilvános jellegének elismertetését. Indoklásul a következőket írták: ,, . . . a község, amely német lakosságú, jó haladást mutat mindenben. A magyar nyelv magától az iskolától szorul háttérbe, mert a tanítók a magyar nyelvben teljesen járatlanok . . .". Több jómódú lakos átlátván, hogy ez érdekeiknek nem felel meg, gyermekeiket Feketehegyre már két év óta hozzám az izraelita iskolába küldik . . .". Ezt követően egy év után megismétli a község nevében, 29 aláírással bizonyítva a magyar társulati iskola felállítását. A tanfelügyelő a VKMhez terjesztette fel azzal, hogy támogatja a kiválóan képzett izraelita Halbrock Ignácz tanító törekvését, hogy a német községben a magyarosítás elősegítésére, magyar társulati iskolát szervezzen.

62 A VKM leiratát azonban nem ismerjük. Apatinban is működött német tannyelvű iskola. 1880 végi tanfelügyelői látogatáskor az derült ki, hogy a magyar nyelv kötelező tanítását nem vezették be. A tanfelügyelő felhívására egy év múlva válaszol az iskolaszék elnöke Ludvig Bersuder, aki a következőket írta: ,, . . . a német szülők is feltétlenül helyeslik a magyar nyelv tanítását, de csak a felsőbb osztályokban. Az eddig teljesen német nyelvű iskolában a magyar tanítás bevezetése lehetetlen és céltalan is. Általában a növendékek 2%-a, felsőbb osztályokban 10%-a bírja a magyar nyelvet annyira, hogy teljesen magyar nyelvű előadásokat hallgathasson, a szülők kivétel nélkül németek, így az otthoni szó 61 AV SK BB F SN 2042/1880. k. 62 Uo. 63 AV SK BB F SN 2085/1881. k.