Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

iskolatanács. A primitív, elhanyagolt iskola kapóra jött a vármegyei hatóságoknak. A főispán, a közigazgatási bizottság, a tanfelügyelő valóságos ostrom alá vették a szerb Legfelsőbb Iskolatanácsot. A válaszuk azonban nem késett és a korábbiakhoz hasonlóan szarkasztikus módon, de elismerésre méltó tárgyilagossággal és viszont kritikával megállapította: ,, . . . vájjon hány nem görögkeleti elemi iskola van hasonló helyzetben % A képesítés nélküli tanítók megközelítik a százötven főt a vármegyében. A nem fűthető tantermek száma a negyvenet. S senki nem hallott róla, hogy egy egész vármegye szíve sajdul fel értük hirtelen . . ,".

23 A leghatározottabb állásfoglalás a szerb iskolai autonómia mellett és a magyar nyelv tanításának erősítése ellen 1905 nyarán történ Bács-Bodrog vármegye és a püspök között. Gráf Nikász egy udvarias levélben kérte Sevics Mitrofánt, hogy bocsássák rendelkezésére a szerb iskolák jegyzékét, feltüntetve, hogy milyen tanterv szerint tanítanak. Erre azért van szüksége, hogy a vegyes tannyelv esetén figyelemmel tudja kísérni a magyar nyelv tanításának menetét. Tudomása van továbbá arról is, hogy szerb iskolákban más nyelveket nagyobb óraszámban tanítanak. Az iskolafelügyeleti hatóság válasza nem sokat késett, s erőteljesen megfogalmazta mindazt, amit korábban más eset kapcsán már felvázolt az egyházi és az iskolai autonóm vezetés reprezentálására. A levél fontos részletei a következők: . . . a Szentszéki Iskolai Tanács már 1904. VIII. 12-én kelt 336/348. sz. határozata értelmében kimondta, hogy az összes alantas görögkeleti szerb felekezeti iskolában a tannyelv mindenütt szerb. Az egyes tárgyak tanításában az a mérvadó, amelyet az illetékes tanács 1895. IV. 25. (V. 7.) 80/1894. sz. alatt adott ki, amelyekben a magyar nyelv különböző osztályokban való tanításának mértéke megvan állapítva, valamint a magyar nyelv használatának mértéke a számtanban és egyes osztályokban. Egy tantárgyra nézve sem adott az iskolai tanács engedélyt alantas iskoláinak, hogy azt az illető tanító magyar nyelven taníthatná, s előttünk nem ismeretes olyan iskola, amelyikben valamelyik tantárgy magyar nyelven taníttatnék. Ha a T. czimnek becses átiratához képest ilyen eset mégis előfordulna, úgy, tették azt az illető tanítók túlbuzgóságokban és önjogúlag azért, hogy a Tekintetes Tanfelügyelőség jogosulatlan követelményének a magyar nyelv tanítása tekintetében eleget tehessenek. Ebből azonban még el nem ismerhetjük azt, hogy ezért a tanítási nyelv, az illető tantárgyra nézve magyar. Minthogy tehát az összes alantos iskolánknak egy tanterv és a magyar 23 AV SK BB F SX 3499/1900. k. (1091/1900. sz. irat).