Bács-Kiskun megye múltjából 5. - Oktatás-nevelés (Kecskemét, 1983)

NEMZETISÉGEK OKTATÁSÜGYE - SZITA LÁSZLÓ Adatok Bács-Bodrog vármegye dualizmus kori népoktatásának nemzetiségpolitikai kérdéseihez

rendelet értelmében dolgozzák át a tantervet. A századforduló után eléggé kiélesedett a Bács-Bodrog vármegyei tanfelügyelőség és a szerb pátriarha mint a legfelsőbb iskolaügyi hatóság vezetője közötti viszony. 1905 tavaszán az Ósztapár községi szerb tannyelvű iskola, Jorganits egyházi tanfelügyelő ajánlatára Miletics Vukoszava tanítónőt hívta meg segédtanítóul. A pedagógusnő egy szót sem tudott magyarul. A tantestület férfitagjai a női munkaerők iránti ellenszenvüktől sarkallva, az állami tanfelügyelőséghez fordultak és bevádolták a tanítónőt. Jellemző módon csak a magyar nyelvi ismeretek hiányát exponálták. Farizeus módjára azt írták, hogy a ,, . . . helyi érdek is kívánja a magyar nyelv alapjainak elsajátítását ..." A tanfelügyelő nem látott át az intrikán, s a következményekkel nem számolva, erőteljes levélben fordult Sevic Mitrofan püspökhöz, különösen azt hangsúlyozva, hogy a szerb segédtanító nem tud magyarul. A szerb püspökség így lehetőséget kapott egy erőteljes viszontválaszra, amire már azért is nagyon várt, mert az állami tanfelügyelőség gyakran túllépte ellenőrzési útjain hatáskörét és olyan iskolai kérdésekben levelezett a VKM-mel, amely a szerb autonóm egyház preztizsét sértette. 1905 júniusában a püspök a következőképpen válaszolt: . . . az alkalmaztatás idején nem állt rendelkezésre férfi tanerő, hogy pedig ezen tanítónő tud e magyarul, vagy sem, nem az iskolaközség dolga elbírálni, hanem a szerb egyházi iskola bizottság fogja azt eldönteni, másrészt a Tekintetes Tanfelügyelő van nagyon is olyan helyzetben, hogy a magyar nyelvű tudásáról meggyőződést szerezzen ... az egyháznak is megfelelő mércéje, továbbá lehetősége van, s az intézkedést a jövőben nyíló lehetőség esetén e szerint saját maga kívánja megtenni . . .".

21 A jelentések szaporodtak a miniszter asztalán, s valamennyi a szerb görögkeleti Legfelsőbb Iskolatanács elleni panaszt tükrözte. A tanfelügyelő iskolalátogatásaival csupán a magyar nyelv tanításának kérdéseire tudott választ adni, más ügyekben a legcsekélyebb betekintést sem nyerhetett. Ofuttak óvodái és iskolái csak szerbül tanítottak. Az 1879. évi törvényt sehol nem hajtották végre. A pátriárkához benyújtott állami tanfelügyelői információk válasz nélkül maradtak. Majd egy az ügyben mindent lezárni kívánó válaszában Sevics Mitrofán püspök nem kis gúnnyal azt írta, hogy ,, . . . minden benyújtott panaszt megvizsgáltak, s már sokszor utasították a törvények betartására . . . , de sem lehetőség, sem szándék még nem erős a magyar nyelv tanítás szorgalmazására . . .". Az iskolában és óvodában a szerb tanítás sértetlenül folyt a háború kitöréséig.

22 A dunacsébi szerb iskolában képesítés nélküli tanítót alkalmazott a szerb 21 AV SK BB F SN 3490/1905, 4925/1095. k. 22 AV SK BB F SN 3502/1906, (1803/1906. sz. irat.) 30* 467